Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

522

Rosty Kálmán kétségbe vonta, hogy Káldi olyan zavart körülmények s örökös bolyongások között, mint a minőkben 1605-től 1607-ig élt, ilyen hatalmas munkát végezhetett volna.1 Ballagi Mór is csak úgy hajlandó elfogadni az említett adatok által meghatározott időt, ha Káldi más, már meglévő fordítások alapján dolgozott.2 Ám tegyük fel, hogy a rendkívüli szorgalmas Káldinak sikerült ilyen rövid idő alatt is és olyan zaklatott viszonyok köze- pette a roppant munka. De annál tovább tartott a fordítás javítása.

Ha az egyetemi könyvtárban őrzött kéziratot össze- hasonlítjuk a nyomtatott bibliaszöveggel, tapasztaljuk, hogy nem egy helyen tetemes és lényeges eltérés van a két szöveg közt; úgy annyira, hogy igazat kell adnunk Ballagi Mórnak, aki azt állítja, hogy a kinyomtatott szöveg egészen más fordításnak mondható.

Ezen óriási eltérések megfejtésére nagyon alkalmas Rosty Kálmán tetszetős véleménye, mely szerint a Káldi- féle szöveg javításában a Szántó-féle fordítás szolgált volna alapul és útmutatásul.

Szántó István (P. Stephanus Arator), a Jézus társasága egyik kitűnő erdélyi tagja ugyanis, mint Káldi Oktató Intése 7. lapján említi, »sok esztendéig nagy munkával fára- dott a’ Bibliának Magyar nyelvre-való fordításában«. Azon- ban Káldi, midőn fordítását megkezdette, mit sem tudott Szántónak ugyanilyen irányú működéséről. Nem lehetetlen azonban, sőt inkább nagyon valószínű, hogy midőn a szám- űzetésben élő Szántó 1612-ben Olmützben elhunyt, írásai, köztük az ószövetségi könyvek s az újszövetségiek egy részé- nek magyar fordítása is a szintén a számkivetés keserű kenyerén rágódó Káldi György kezére jutottak, aki aztán a saját műve átdolgozásában felhasználta és értékesítette azokat; már annyival is inkább, mert Szántó nem csupán a Vulgata alapján dolgozott, mint Káldi, hanem az eredeti

1 Rosty: Magy. Könyvszemle, 1881. évf. 1 .230—229־.

a Ballagi: Nyelvtud. Közi. III. 44.

DR. RÉVAI SÁNDOR.