Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

300 tanuló jelentkezett felvételre; városiak és vidékiek egyaránt. A tanulók száma az óv végén már az ötszázat is meghaladta. Sokan, hogy a jezsuiták intézetébe léphesse- nek át, elhagyták a protestánsok iskoláját, bár ott is jeles tanerők fáradoztak, köztük a költői lelkületű Makai meg Matkó és a Heidelbergben végzett Taksonyi.

A Jézus társasága iskolájában ott találjuk Káldin kívül a jeles egyházi költőt, Gazaeust, mint a költészettan taná- rát; Szeghy Ferencet, mint az ékesen szólás mesterét; ugyanott működik aligazgató gyanánt a jeles polemikus, Hajnal Mátyás, továbbá Jankovich György, Seifried Dávid és Emrick Boldizsár.1

A tanítványok arányában egyre növekedik a tanárok száma is. 1619-ben már majdnem félszáz (41) szerzetes működik Nagyszombatban.

A jezsuiták nemcsak tanítani, hanem nevelni is akar- tak. Erre a célra szolgált ama régi szokásuk, hogy a növendékekkel Nagyszombatban is, úgy mint másutt is, színi előadásokat tartottak. Az első 1617-ben tartatott Űrnapján »Illyés próféta« címmel. Ugyanebben az évben Pázmány Péter jelenlétében játszották a »Szent Imre« címűt; a következő évben pedig a »Szent László« című darabot.

II. Ferdinánd király koronázására a jezsuiták elvitték növendékeiket Pozsonyba, ahol azok is szavaltak és elő- adásokat tartottak, Káldi pedig ekkor nyújtotta át a király- nak az általa írt és nyomtatásban is megjelent munkáját, a magyar királyok történetét.2

Az atyák működése azonban nem szorítkozott csupán az iskola falai közé. A hitélet terén is nagyszerű eredmó- nyékét értek el. Magyar, német és tót nyelven hirdették az igét; szónoklataik és általában térítői buzgalmuk által 1616-tól 1619-ig harmadfélszáz protestánst vezettek vissza a katholikus egyházba.3

1 Ipolyi Arnold: A jezsuiták viszontagságai. Magyar Sión, ' 1888. évfolyam. 410. 1.

3 Ipolyi i. m. i. h.

3 Franki: i. m. 1. 468. 1.

510 DR. RÉVAI SÁNDOR.