Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
szervezett (főleg a szabadbőmívességben) ellenségei a katho- likus nemzetek kebelében (Franciaország, Olaszország és részben, főleg a XVIII. században és a XIX. század elején: Spanyolország-ban) vannak; és mivel ezek minden eszközzel a kath. egyház kiirtására törnek, az ennek folytán a nép- ben keletkezett vallási kétely, közöny és hitetlenség miatt beáll az erkölcsi züllés és annak nyomában hanyatlás a haladáshoz szükséges energia-kifejtésben tudományos, gazda- sági és politikai téren. Pinchetti-Sanmarchi1 nyomatékkai idézi az egyház ellenségei által is elismert azon tényt, hogy az egyház és az olasz állam küzdelme nem hasznos az államra, sőt káros; és mivel ugyanezek a kibékülést mégis gyakorlatilag kivihe- tétlennek mondják: világos, hogy igen nagy hiba volt a pápától Kómát elvenni és vele harcba keveredni.2 Ezen hiba jóvátétele azonban kell hogy lehetséges legyen és avval a harcnak látványos következményei is elhárulni fognak: a »qnietismo politico« tehát helytelen rend- szer, amely mellett mindkét fél egyaránt veszít, de az olasz nemzet és állam léte is kockára van téve, az olasz monarchikus kormányforma megsemmisülése csak idő kérdése, mig a pápaság megsemmisülését és a katholikus egyháznak nemzeti egyházakra való felbomlását még az egyház ellenei sem mernék a közel jövőre megjósolni, nem is említve azt, hogy az egyházat és sz. Péter szikláját Isten karja védi. Az egyház hívei közül is sokan vannak, akik a római kérdést megbolygatni nem akarják és pedig azért nem, mert félnek, hogy az olasz királlyal kibékült pápa veszíteni fog függetlenségéből és annak szükségképen minden gyanún felett is álló hiteléből, valamint az ezzel kapcsolatban leva 1I.m. 446. 1. 3 Ezt Gaetano Negri olasz szénától• Provido Siliprandi képviselő- hoz 1900. febr. 25.-én írt levelében (mindakét államférfi liberális) bevallja, hogy az olasz kormány a legnagyobb oktalanságot »la piú grande stoltezza« követte el 1870-ben, amidőn Firenze-bői Rómába tette át székét. Ugyanily véleményen van maga P. Siliprandi is. Mindkét államférfinak szavait teljesen idézi: Pinchetti-Sanmarchi i. m. 415—6. 1. 484 DE. HANTJY FEREEC.
