Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
482 DR. HANUY FERENC. ban egy névtelen írótól igen előkelő cikk jelent meg. amely a római kérdésnek jelenlegi állapotát, amidőn a királyság és a pápaság egymással hadilábon vannak, épen az egyete- mes egyház érdekének szempontjából továbbra is fentar- tandónak véli, mert ellentétben lévén a pápa és a biborno- kok az olasz állammal, nincsenek arra késztetve, hogy az olasz állam politikai érdekeitől ők is, mint (nagyobbrészt) született olaszok, nemzetük iránti szeretetből, magukat befolyásoltatni engedjék; és épen azért az egész világ katholikusai addig, mig ez az ellentétes viszony a pápa és olasz király közt fennáll, nem nézhetik féltékeny szemmel azt, hogy az egyház feje és bibornokai túlnyomó rész- ben olasz nemzetbeliek, csak úgy nem, mint nem nézték bizalmatlansággal 1870. év előtt vissza évszázadokon át, mert akkor nem volt még egységes olasz nemzet és állam, és nem volt olasz nemzeti és állami politika, amelynek befolyásától a világ egyéb nemzeteinek félniök lehetett volna.1 A szabadkőmívesség római orgánuma: a La Patria 1903. júliusi egyik számában, XIII. Leó halála alkalmából felmerülő békehírek kapcsán, szintén a kibékülés lehetetlen- ségét vitatta, de egészen más indokolással és pedig így: a kibéküléssel csakis a pápa nyerne, az olasz király és állam pedig vesztene, mert a pápával barátságos viszonyba kerülő olasz állam előbb-utóbb a pápaságnak erkölcsi fölénye alá kerülne és a szabadelvű demokratikus laieizmus2 műve befejezetlen maradna, aminek ellensúlyozására a laieizmus- nak erőszakos eszközökhöz (ez hihetőleg egy újabb Mazzini- féle komplot volna) kellene nyúlnia. Az olasz szabadkőmívesség is tehát a »quietismo poli1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 442—4. lap, ahol a szerző közli a cikk legnagyobb részét, szóról-szóra. ■ A szabadkőmívesek 1892. évi párisi konventjében az előadó a szabadkőmívesség programmját ezen mondatba foglalta: »Anti- cléricalisme déoidé et socialisms laique et libertairec. Ez más szavak- kai ugyanaz, amit a La Patria mond: »le aspirazioni del laicato liberale democratico« (Pinchetti-Sanmarchi i. m. 445. 1.).
