Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
tekintik és ennek megfelelően nem ismerik el a pápai palotáknak, tehát a Vatikánnak sem extraterritorialitását. Visconti-Venosta olasz külügyminiszter által 1870 október 18-án az európai hatalmakhoz intézett jegyzékben szó van arról, hogy a pápa palotái extraterritoriális helyek lesznek (ses palais et ses residences auront les privileges de l’extraterritorialité«). A garancia-törvényben már csak a pápának személyi és palotáinak helyi immunitásáról van szó. Ez azonban nem lényeges különbség, mert az újabb nemzetközi jog nem ismer fogalmilag »területenkívüliséget«, hanem ezen szó alatt csak a tartózkodási hely polgári és büntető birás- kodása alól való mentességet érti.1 XIII Leó halálát a római városházán bejelentették (1903 julius 22-én) és a polgári anyakönyvbe bevezették. XIII. Leó testamentuma az olasz törvény szerinti módon lett kihirdetve és a hagyaték letárgyalva.2 Ha a pápa Olaszországban ingatlant birtokba venni vagy szerezni, vagy szerződés útján ingóságot is átvenni vagy bármiféle tekintetben fennálló igényeit per útján érvényesíteni akarja, kénytelen az olasz állami bírósághoz fordulni, vagyis polgári jogok tekintetében kénytelen az olasz állam fenhatóságát elismerni, vagy pedig jogainak érvényesítéséről lemondani, a szenvedett polgárjogi sérel- meket elviselni. Ugyanez áll büntetőjogi szempontból is. A garancia- törvény ugyan a pápa személyét szent és sérthetetlennek nyilvánítja és az ellene elkövetett merényleteket a király 1 Bonfils-Fauchille i. m. 180—81. 1. 2 Revue de Droit International et de Lég. Comp. 1903. évf. 15. sz. 490. 1. (A. Pierantoni íentidézett cikkében) és ugyanazon folyó- irat 1905 2. sz. 172. 1. (Ernest Nys bruxellesi tanár és a folyóirat belső munkatársa irt ezen 2. számba, egészen A. Pierantoni szellemé- ben, a nemzetközjogászok fentemlített második csoportjának állás- pontjáról egy cikket e címen: La papauté et le Droit International.) — XIII. Leó halála az állami anyakönyvbe bejegyezve lön e néven : »Sa Sainteté le souverain pontife romain, Vincenzo Gioacchino Raf- faele Luigi Pecci.« A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 473
