Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

kizárólag, mint egy vallási testület- és jogszemélynek kép- viselőjét. Épen azért felesleges belemenni azon kérdés vita- tásába, vájjon a pápa még ma is, mint állítja, világi ural- kodó-e legalább is a Vatikán falain belül, hanem csak az a kérdés, bír-e polgári jogképességgel Franciaországban akár a római Szentszék, akár a katholikus egyház ? amire tagadó választ ad az amiensi bíróság indokolása.1

Az ügy a harmadik forum elé is került (»la chambre des requétes de la Cour de cassation«), de a tárgyalás fel- vétele előtt egyezség jővén létre a felek (a pápa és a rokonok) között, a per beszüntettetett.2

IV.

Most már áttérhetek annak előadására, mily eszközök- kel éltek az olasz királyok (Vittore Emanuele II., Umberto, Vittore Emanuele III.) és kormányaik a célból, hogy a pápai szuverenitás dolgában elfoglalt álláspontjukat gyakorlatilag is érvényre emeljék.

1. Az olasz királyok és kormányaik először is 1870. évi szept. 20. óta3 (Róma város bevétele) Rómát a már

1 U. o. 441—B. 1. — Pierantoni ezen cikke P. Fiore-nek fentem lí- tett hasonló című cikke ellen van megírva, igen élesen és szenvedő- lyesen, mert Fiore igen közel jutott a pápai állásponthoz, míg Pierantoni a pápát nem akarja a katholikus egyház fejének sem elismerni és tagadja, hogy az olasz közjog szerint akár a katholikus egyház, akár a Szentszék elismert jogszemély volna, és a római biró- Ságnak 1898. november 9-én hozott és Fiore által idézett ítéletet, mely a Szentszéket jogszemélynek elismerte, teresnek mondja. (I. h. 488.)

2 Bonfils-Fauchille i. m. 150. 1.

3 Az persze más kérdés, mily csalárd módon üttetett nyélbe az egységes Itália ! 1860-ban III Napóleonnak V. Emanuel még megígérte, hogy megkíméli az ־»Egyházi Államinak még a pápa kezén levő részeit (Rómában 1849. év óta francia őrség volt). 1864 szeptember 15-dikén vijból megígérte ezt Olaszország, de kikötötte, hogy a francia őrség távozzék el Rómából, ami 1866. évben az olasz-osztrák háború végén (1866. október 3. bécsi béke, Velence átengedése Olaszországnak) meg is történt. De erre Garibaldi (már harmadik kísérlete volt) Róma ellen indult (1867. okt.). Ezért 111. Napoleon ismét küldött Rómába francia katonaságot és a pápai zuávokkal egyesülve, megverte Garibaldi seregét. 1870 júliusban Napoleon háborút izent Porosz470 DR. HANUY FERENC.