Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 449 hogy államfői minőségében is igénybe vegye a diplomáciai képviseletnek jogát aktiv és passziv irányban.1 Fiore az imént elsorolt a) és b) pontokra nézve nem ellenkezik az egyházjogi felfogással; csakis a c) pontra nézve tér el attól. Fiore álláspontja azonos a garancia-törvénynek (legge 13 maggio 1871) álláspontjával. Szükségesnek vélem szóról szóra idézni a garancia- törvénynek idevágó szakaszait:1 2 Art. 1. »A pápa személye szent és sérthetetlen.« Art. 2. »A pápa személye elleni merénylet és az arra való felhívás azon büntetésekkel sújtatnak, amelyek vannak kiszabva a király személye elleni merénylet és az arra való felhívás esetében.« Art. 3. »Az olasz kormány (»II G-overno3 italiano«) a pápát, a királyság területén, szuverén tiszteletjelekben részesíti (»rende al Sommo Pontefice gli onori sovrani«); 6' (értsd: a pápa) bírja továbbra is a katholikus szuveré- nek által neki tulajdonított tiszteleti előjogokat. A pápának jogában áll megfelelő számi! testőrséget tartani személye és palotáinak őrzése végett, anélkül azonban, hogy ez prejudi- kálna a királyság fennálló törvényeiből ezen testőrségre nézve folyó kötelezettségeknek és kötelességeknek.« Art. 8. »Tilos a tisztán lelki ügyekkel (»di attribuzioni meramente spirituali«) foglalkozó pápai hivatalokban és congregatiókban szemlét, kutatást vagy iratok, okmányok, könyvek és jegyzékek lefoglalását eszközölni.« Art. 9. »A pápa teljesen szabad az ő lelki hivatalának összes funkcióiban és abban, hogy Róma bazilikáinak és templomainak kapuira kifüggesztetheti említett hivatalának összes aktáit.« 1 I. m. 296—3013. 3 Calchi-Novati »II Diritto Eccl. dello Stato Italiano« Milano 1903. 22 - 29. 1. 3 A »governo italiano< nem a szorosan yett »kormányt« (miniszteri kabinet) jelenti itt, banem az egész végrehajtó hatalmat, beleértve a királyságot; ily értelemben vétetik e szó a 11. articolo-ban is. Hittudományi Folyóirat. 1905. 29
