Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
;י.-*•.-־ egyházi államra és a világi, területi szuverónségre fenntar- tott igényét alappal nem biró praetensio-nak bélyegezze. Hogy Loiibet látogatását Rómába valóban ilyen cél- zattal provokálta az olasz kormány, azt a Giornale (V Italia 1903 junius 11. számában (tehát Viktor Emanuelnek Párisba utazása előtt 4 hónappal) előre elárulta, amidőn igy írt: »A köztársasági elnöknek utazása Rómába, amely szükséges következménye és kiegészítése lesz az olasz király párisi útjának, egyúttal arra is fog szolgálni, hogy bebizonyítsa a nagy átváltozást, amely ezen utóbbi évek- ben a közfelfogásban (»nello spirito publico«) végbement. A diplomáciai előítéletek elfogadtatták azt, hogy semmilyen katholikus szuverénnek nem illik Rómába, Olaszország fővárosába jönni, míg az egyháznak feje magát politikai jogai- ban az olasz állam által megsértve hiszi. Loubet elnöknek, aki az egyháznak legkedvesebb nemzetét képviseli, eljö- vetele ezen diplomáciai előítéletnek láncát is el fogja sza- kítani.1 Ilyen célzata volt III. Viktor Emanuel párisi látogatásá- nak. De ha Loubet elnöknek nem is volt volna ilyen szándéka, a pápa, X. Plus nem tehetett mást, mint megtagadni Loubet fogadását a Vatikánban,2 tiltakozni a francia államfőnek Rómába jövetele ellen előzőleg és helyteleníteni azt utólag, hacsak nem akart a pápa a világi szuverénséghez való jogának megóvására szolgáló leghatásosabb eszközről vég- leg lemondani. X. Pilis pápa Loubet római látogatása után a bibo- ros államtitkár: Merry del Val aláírásával a Szentszékkel diplomáciai összeköttetésben álló külföldi hatalmakhoz 1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 224. 1. — A francia Sénat-han Delahaye szenátor is kifejezte a Loubet utazásában rejlő célzatot, amidőn Loubet római utazása ellen így tiltakozott: »Aux yeux des catholiques une visite au roi d’Italie dans la ville de Rome, est une offense au Pape, par ce qu’elle équivaut á une reconnaissance á peu prés complete de l’abolition de son pouvoir tomporéi.« Narfon i. m. 238. 1. 2 Loubet előzőleg tett lépéseket az iránt, hogy Rómában a pápánál is tiszteleghessen. Narfon i. m. 241. 1. A PÁPA SZUVEKÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 433 Hittudományi Folyóirat. 1905. 28
