Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
ellen tiltakozott, mégis mindig elismerték a pápának valódi (nemcsak tiszteletbeli) szuverénségét, amelyről pedig a garancia- törvényben nincsen szó; tehát a pápa nem a garancia- törvény alapján bírja a szuvere'nse'ge'l, a garancia-törvény azt csak elismeri és az olasz államnak védelme alá helyezi. Ezzel a főbb körvonalakban összefoglaltam a római pápa szuverónsógében fennálló két ellentétes álláspontnak és azok védelmének képét. E képet a következő pontok fogják majd teljessé és még világosabbá tenni. A következő három (II—IV.) pontban lássuk azt, miképen igyekezett mindkét fél: mikópen a római pápa (II—III. pont) és miképen az olasz király (IV. pont.), 1870. év óta, a maga álláspontját ftgy a maga belső ha- táskörében, mint a másik féllel szemben, továbbá a nem- zetközi jogéletben gyakorlatilag is érvényre emelni és milyen sikerrel. II. 1. A római pápák (IX. Pius, XIII. Leo) a poli- tikai és nemzetközi jog-értelemben vett szuverenitásukhoz való joguk megóvására először is azon eszközzel éltek, hogy tiltakoztak szuverénségüknek az 1870. évi események folytán beállott megcsorbítása ellen. így IX. Pius 1871. október 26-án Antonelli bíboros államtitkár által a külföldi hatalmakhoz intézett körirat- ban tiltakozott a Szentszék birtokaitól való megfosztása ellen és kijelentette, hogy jogaihoz továbbra is ragaszkodik.1 XIII. Leo pápa mindjárt megválasztásának napján (1878. márc. 28.) tartott allocutio-ban tiltakozott a »bevég- zett tények« ellen, melyek a Szentszék kárára történtek; és 25 éves pápasága alatt többször megismételte ezen tilta- kozását, főleg allocutio-iban a biborosok előtt.2 Legföltünőbb volt azon tiltakozás, amelyet XIII. Leo pápa Jacöbini bibornok államtitkár által 1882. évi szept. 1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 201. 1., Julien de Narfon, Pie X., Paris 1901. 219. 1. (ez utóbbi közli az Antonelli-iéle circulare szőve- gét is). a Pinchetti-Sanmarchi i. m. 201. 1. 420 DR. HANUY FERENC.
