Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

412

DR. HANUY FERENC.

arra, hogy ezen szuverénségnek az egész világra kiterjesz- kedő, megingathatatlan alapjai feltáruljanak és mindjobban kibővüljenek.

Mi katholikusok persze ezt nem sajnálni való, hanem örvendetes dolognak tartjuk és ebben is az isteni G־ond- viselésnek egy csodálatos intézkedését látjuk, hogy jóra for- dította az 1870. évben a római pápa és közvetve az egész katholikus egyház ellen elkövetett azon jogfosztást is, amelyet a katholikus egyháznak ellenei 1870. év előtt már türel- illetlenül vártak és 1870. év után nemcsak mint az olasz nemzet egységesítésének útjában álló utolsó akadálynak eltávolítását, hanem a pápaság és vele a katholikus egy- háznak gyengítését is áradozva dicsőítettek.

Az egyházi államnak (Patrimonium S. Petri) megszűnése a pápaságnak nemzetközi jelentőségét nem csökkentette, mert bár megfosztotta a pápát államától, a világi felségiseg- nek (sovranitá temporale, civile) 1 rendszerinti »alapjától«, mégis másrészről épen ezen az úton azt idézte elő, hogy az egész művelt világ és a jogászvilág tekintélyes része is fel- ismerte és elismerte a pápaságban és a pápákban rejlő szellemi felségiséget (sovranitá spirituale),9 vagyis azt a szuverenitást, amely az egész világra kiterjedő és az államok- tói független szervezettel és tevékenységgel biró katholikus egyháznak fejét megilleti az ezen egyház felett gyakorolt »primatus iurisdictionis« folytán.

És épen a pápa szellemi felségiségének a vatikáni zsinat határozatai folytán az utóbbi három évtizedben mind foko- zottabb fényben való felragyogása viszont elvezette az ennek okait kutató elméket arra, hogy hiszen 1870. év előtt is a pápát, mint államfőt megillető felségiseg természete nem csupán világi, hanem elsősorban egyházi volt és hogy épen a pápának egyházi felségisége, az egész katkolikus egyház felett a »primatus iurisdictionis« folytán gyakorolt uralkodói hatalma

1 G. M. Pinchetti-Sanmarchi, Guida Diplomatica Ecclesiastica. (Attuale posizione giuridica internazionale della Santa Sede con un! appendice sulla questione romana). Róma 1903. 41. 1.

־ TJ. o. 104. 1.