Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Kovács Rezső: Sz. Péter Rómában
SZ. PÉTER RÓMÁBAN. 409 Maradt fenn valami üvegcsészealakú edény is, mely- nek rendeltetése az ősegyházban az volt, hogy a püspök a diakónus által abban vitette el szentmise után az Úr testét hívei közzé szétosztás végett. Ez edény egyik oldala azt a jelenetet tünteti fel, midőn Jézus a felé kereszttel közeledő sz. Péternek ily feliratú tekercset ad át: »Dominus dat legem«. A háttérben gyümölcscsel gazdagon megrakott pálmafa áll. E pálmafa az egyházat, sz. Péter megbízatása a főhatalmat s a kereszt halála nemét jelenti. A kősziklából vizet fakasztó Mózes s palástját Elizeus- nak hagyó Illés próféta, mint a katakombák szokott jel- képei azon eszmének a megtestesítői, hogy az Üdvözítő sz. Pétert rendelte helyettesének. Sz. Péter képe is lefestve a katakombákban. A szók fölött repülő galamb ama eszme hirdetéséül, hogy sz. Péter s utódai a Szentlélek malasztjaiban állandóan részesülnek. Emerentiána, sz. Ágnes testvérének katakombájában Armellini s Rossi szaktudósok a töredékek segélyével ily fontos sírfeliratot fedeztek fel: »Damasus antistes supplex ornavit cultu meliori. Hic sedit prius sanctus Petrus. Hic requiescit Emerentiana Papias. (L. bővebben hasonló adató- kat: Christen über und unter der Erde oder Zeugnisse für den Glauben die Hoffnung und Liebe unserer heiligen Mutter der Kirche vom Georg Ott Dekan und Stadtpfarrer in Abendsburg 1878. — Keresztény Archeológia Czobor B. 1883. Budapest, II. füz.) Ke vizsgáljuk azonban a mohos sírfeliratok jelentőségét, hanem tüntessük fel a római székhely bizonyosságát a protestáns írók elismerése által! Grotius nyíltan bevallja: »Bomae Petrum fuisse nemo verus christianus dubitavit«. (Com. in ep. Petri.) Berthold is nyilatkozik sz. Péterről: »Seine Anwesenheit in Kom und sein dabei erlittener Martyrtod ist völlig historisch gewiss«. (Hist. Chr. Einleitung V. und K. T. p. 2690.)1 Gieseler szerint: Es war partheiische Polemik, wenn einige 1 Roskoványi de Primatu p. 15—20.
