Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Kovács Rezső: Sz. Péter Rómában

m₪a₪₪m

u

SZ. PÉTER RÓMÁBAN. 401

hanem természetfeletti működésül az isteni gondviselést sem ismerték el. A theologiának minden egyes ágán tör- ténet-kritikai módszerrel vagyis inkább bölcsészeti rend- szer nélkül fejtegettek. A kétkedés és tagadás alapjára helyezkedtek. Az »új tübingai iskola« tudósai közül igen sokan a kor divatos bölcsészeti rendszerét a Hegelismust elfogadták, sőt a theologiára alkalmazták: Egyesítették, illetőleg azonosították a létet a nem léttel. Ily körűimé- nyék között érdekes világításban látjuk a római egyház alapítására vonatkozó nézeteiket. Az őskeresztónység törté- netével u. i. kiváló előszeretettel foglalkoztak. Bonckésük alá vették az evangéliumokat s megvizsgálták az apostoli leveleket, különösen sz. Pál apostol pásztorleveleit. Kimutatni igyekez- tek, hogy levelei közül csak a G-al. Rom. s Korinth. írt 2 levél hiteles. A többi apostoli levelek s az Apóst. Csel. írt könyv a II. században lett becsempészve a Szentírásba véleményük szerint. Ugyanily sorsban részesítek sz. János evangéliumát, mely a petrinizmust iparkodik kibékíteni a a hatalmas paulinizmussal. Maga Baur előre meghatározott keretbe ily módon illesztő be a történeti eseményeket s merész föltevéseit több munkájában. (Das Cristenthum und die christliche Kirche in den III. Jahrhunderten. Tüb. 1852. Die christliche Kirche vom IV. bis YI. Jahrhunderten Tüb. 1859.)

Az »üj tübingai iskola« tagjainak véleménye szerint a legnagyobb egyház-, a római püspökség-alapító ismeretlen. Sz. Péter nem is lehetett, mert mindenütt szétrombolta sz. Pál alkotását, hogy hihetetlen buzgósággal bevezesse az ebionismust uralkodói székére.

Ezen állítás igazolására hivatkozik Baur az ú. n. Klementinákra, mely sz. Kelemen neve alá becsúszott apokrif irat s a történeti alapon álló épületes elbeszélések örök mintáját képezi. Ezen művet sz. Jeromos művelt lelkű barátja eredeti görög nyelvről latinra fordította »Recog- nitiones« cím alatt. Ezt az elnevezést váltotta fel később a Klementinák vagyis Homiliák címjelzése Turnabus s Clericustól. E kétféle alaki kivitel azonos anyaga tartalmának vázlata körülbelül a következőkben foglalható össze: Sz.

Hittudományi Folyóirat. 1905. 26