Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve
vittek át. Azonban hogy »hadi isten« a jelentése, nem követ- kezik abból, hogy Jehovának a neve »Izrael seregei Istene« (Kir. I. 17, 45.) vagy »a hatalmas Úr a harczon« (24. [23.] zs. 8.), s hogy a szabaoth gyakran jelent sereget, hadsereget (Deut. 20, 9; Kir. III. 2, 5; Krón. I. 27, 3. stb.), mivel maguk a zsidók is neveztetnek seregnek, az Űr seregének (Exod. 12, 41.) 8 a Iehövá szebáőth a prófétáknál Istennek, mint legfőbb lénynek a neve (v. ö. Gesenius■ Dracli, Lex. s. v. אבצ), Az égi seregekre — angyalok, nap, hold, csillagok — sem vonatkoztatható, mivel a szabaoth ily alakban és egye- dűl sohasem jelenti a Szentírásban sem az angyalokat, sem a csillagokat.1 A szabaoth a mindenséget jelenti ama csodá- latos rend miatt, melyben Isten azt teremtette (v. ö. Bölcs. 11, 22.). A Jehova cebáőth tehát annyi, mint az Úr és a mindenség Istene, teremtője és fentartója (Glassius, Philologia Sacra. Amstelaedami. 1694. L. III. Tract I. c. 4. p. 249). Minthogy pedig ebben bennfoglaltatik Isten mindenhatósága is, a szebáőtli fordítható mindenhatóval is. Ily értelemben veszi szt. Pál (Kor. II. 6, 18.); szt. János (Titk. j. 1, 8; 4, 8 ; 15, 3.).2 Miértis helyesen mondja szt. Jeromos (in Is. 1, 9.): »Ergo non solum juxta Apocalypsim Johannis et Apostolum Paulum, sed in veteri quoque Testamento Domi- nus Sabaoth, hoc est, omnipotens Christus appellatur.« És hívatni fognah héb. וארקו םהל et acclamabunt eis. Személytelenül van használva, mint az egyes és többes har- madik személy gyakran (Gén. 11, 9; 16, 14; 41, 14; íz. 47, 1. v. ö. Gesenius-Rödiger, Hebr. Gram. §. 134. 3.). Istentelenség környékének, héb. לובג העשר. A gébül föld- nek, vidéknek határa, határolt tér, innen vidék, ország, föld; ') Angyalokról אבצ םימשה, exercitus coeli (Kir. III. 22, 19; * T T ־ T : Krón. II. 18, 18.), ואבצ angeli ejus (Ps. 148, 2.). — Az égi testekről םימשה אבצ militia coelorum (íz. 34, 4.), militia coeli (Deut. 17, 8), astra coeli (Deut. 4, 19.), stellae coeli (Jer. 33, 22.), םאבצ militia eorum (sc. coelorum Iz. 40, 26; 45, 12.). ä Y. ö. 23. (24.) zs. 10. Dominus virtutum; 58 (59), 6; 79 (80), 5. 20; 83 (84), 2. 4. 9. 13. Dominus Deus virtutum. 324 DE. HÁM ANTAL.