Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Székely István: Az én sugalmazás-elméletem
AZ ÉN SUGALJIAZÁS-ELMÉLETEM. 301 Az f) esetben másra nincs szükség, mint a tudatban levő leírandó anyagnak megjelölésére. Mivel Isten többet nem tesz, mint amit a cél elérésére tenni kell, azért a felsorolt esetekben különböző nemcsak az isteni befolyás módja, hanem foka is. De akármilyen különböző is az, s akármily nagy marad is az ember szerepe, egynek mindig biztosítva leéli lenni a sugalmazott anyag absolut igazságánál;. Ez legalább is époly fontos, mint az, hogy a sugalmazott anyag Isten szava legyen; mert hiszen a sugalmazás célja tulajdonképen nem az, hogy az ember Isten felséges szavának, hanem hogy az Istentől garantiro- zott és szentesített igazságnak birtokába jusson. A sugal- mázott anyag ezen absolut igazsága nem mindig ugyanazon kritériumon alapszik. Ahol isteni közlés van, ott az ismeret a fo-.ásból magával hozza igazságának kritériumát; ahol azonban az ismeret anyagilag az emberi szerzőtől ered, ott az isteni intimatio (a tudatbaemelós vagy legalább kijelölés) hárítja el a tévedést és kezeskedik az igazságról. Mint látjuk az anyagszolgáltatásnak igen sok oldala van és benne igen sok bonyolult eset lehetséges. Épen azért, kivált paedagogiai szempontból az eseteket csoportosítani kell. Gyakorlatilag véve a dolgot, a felsorolt eseteket háromra lehet visszavezetni: vagy nem tudja az író a dolgot, és arra külső eszközökkel s tehetségeinek segítésével rá sem vezethető, hacsak a kész igazságot nem közük vele ; vagy nem tudja, de segítséggel (pl. kutatással, a tehetségek segítésével) közlés nélkül rávezethető; vagy pedig már elölegesen is tudja a dolgot. A második esetben, ha a rávezetés tényleg megtörténik, az írás idejére közlés nélkül is bekövetkezik a tudás, tehát az bele- olvadta harmadik esetbe. Az írás idejében tehát gyakorlatilag az ismerő tehetség csak kétféle állapotban lehet: vagy nem tudja az író az anyagot, s akkor közölni kell vele, vagy pedig akkor már tudja, s ilyenkor nem szükséges véle közölni az anyagot. (Ez contradictorius szétválasztás, tehát harmadik eset nem lehet.) Az előbbi esetben, mivel természetes értesí- tésre már nincs idő, a közlés már csak természetfeletti módon történhetik, s e közlés (szoros értelemben vett)
