Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése
272 DR. SCHERMANN EGYED. mit írjon meg és mit hagyjon el, vagyis mert Isten a szent íróban természetfeletti gyakorlati ítéletet idéz elő és őt azon meggyőződésre juttatja, bogy ez vagy amaz meg- írandó, más pedig mellőzendő; egyszóval, mert Istennek megelőző és kísérő pozitív befolyása a szent íróra ezen esetben is teljesen érvényesül, mert a megírt dolgok Isten- tői származnak, mert az írás valóban Isten szava. Ha pedig olyan igazságokról van szó, amelyek tér- mészetes ésszel, vagy mondjuk természetes úton, meg- ismerhetők, de amelyeket a szent író nem tud, Isten külön- féle úton-módon ismertetheti meg vele. Ha már egyszer tudta, de ismét elfelejtette, akkor valószínűleg elég, hogy Isten egyszerűen eszébe juttassa, úgy hogy a szunnyadozó eszméket emlékezetébe idézi és elrendezi; ha pedig soha- sem tudta még, akkor Isten arra indíthatja, hogy a meg- ismerés természetes eszközeit, a tanulást, kutatást, kérde- zősködést vegye igénybe megismerésük végett. De magánál a megírásnál mindig szükséges a természetfeletti gyakor- lati ítélet: Ezt kell megírnom, mivel máskülönben nem az Isten volna a tulajdonképeni szerző. Mert hiszen az inspi- ratio írásra vonatkozó kegyadomány. Ha tehát a megírásra vonatkozó gyakorlati ítéletet figyelmen kívül hagynák és megelégednénk a kutatásra, tanulásra vonatkozó kegyelmi megindítással, akkor inspirációról nem lehetne szó, vagy pedig minden szent férfiúnak jeles művét, mint a Summát, vagy Krisztus követését, vagy a Philotheát, inspiráltnak kellene tartanunk, mert a segítő kegyelem közreműködésé- vei írták meg. A különbség épen az, hogy a nem inspirált szent írók, bár a felvilágosító és megindító kegyelem beha- tása alatt írtak, mégis saját belátásuk és saját választásuk szerint írtak; és midőn Isten írásra indította őket, nem volt szándéka oly könyvet íratni, amely az ő megbízásából és az ő tekintélyénél fogva adassák át az egyháznak; hiányzott a tévedéstől megóvó assistentia és az a különös isteni befolyás, melynél fogva Isten határozza meg, hogy mi Írandó. Tehát az emberi értelemnek és akaratnak a segítő kegyelemmel való közreműködése analog •ugyan az
