Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
238 DR. KOVÁTS SÁNDOR. substantia completa sui juris, singularis, individua«, tehát az egyedítés oka magában a dolog lényegében keresendő, mihelyt »in concreto« veszszük s nem elvontan gondoljuk, a való léttel szüksógkép vele jár az egyedítés. A tiszta szellemi lények egyedítését maguk a Thomis- ták sem képesek máskép magyarázni. Ha pedig ez igy van, akkor legalább a szellemi lényeket illetőleg őket is ugyan- azon gáncsok érik, ellenük fordítható e tekintetben mindaz, amit a Nominális ták és Suarez és követői ellen felhoznak. Viszont Suarez és követői elismerik, hogy a testi lények egyedítésében az anyag bizonyos szerepet játszik, t. i. az egyediség legfeltűnőbb ismertető jeleit szolgáltatja, de nem ismerik el, hogy a tiszta szellemi és a testi lények közt lényeges különbség volna, ami az egyedítés elve kérdésének megoldását illeti. De lássuk más neo-scholastikusok fejtegetéseit is, talán több világosságot hoznak a kérdésre. Egyik legérdem- dúsabb képviselője a neo-scholastikának Németországban dr. Stöclcl Albert, akinek kézikönyve hazánkban is a scho- lastikus bölcselet feltámasztásában igen jelentékeny, úgy- szólván vezérszerepet játszott.1 Stöckl a nála szokott vilá- gossággal, ez épen egyik fő érdeme, igy fejtegeti a kérdést: A specifikus és az egyedi lényeg (vagyis az elvont lényegfogalom és a concrét lényeg) viszonya egymáshoz: a) A specifikus lényeg (lényegfogalom) egyetemes foga- lom, mely számos egyedről közös állítmányul használható, azonban mint ilyen a valóságban nem létezik, az egyetemes fogalmak mint ilyenek csak az észben léteznek, a gondol- kodás, nem pedig a való lót rendjébe tartoznak. A specifikus lényeg a valóság rendjében csak egyedekben található, közös, egyetemes jellege pedig csak annyit jelent, hogy számos egyedben hasonló, ugyazon fajba tartozó, nem pedig szám szerint azonos lényeg van. b) Ennek következtében valamely dolog specifikus lényege és egyedi lényege közt, ha mindkettőt a valóság 1 Lehrbuch der Philosophie. II. Abth. 10 kk., fünfte Auflage. Mainz, 1881.
