Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 163 A mű Gury munkáját vette alapul s ahhoz fűzi fej- tegetéseit. Szól de statibus patricularibus, de sacramentis, de praeceptis decalogi, de praeceptis Ecclesiae. Egyes érdé- kesebb részleteit kiemeljük. 1. Az apostoli helyettesele (vicarii apostolid) saját terű- létükön nem rendelkeznek rendes joghatósággal, tehát nem ordinariusok, hanem csak apostoli megbizottak; mivel azon- ban ez a megbízás az összes ügyekre vonatkozik — ad universalitatem causarum — azért joghatóságuk megközelíti a rendest — quasi ordinaria. — Joguk van tehát további jogátszármaztatásra — subdelegatio. Fölhatalmazásaikra nézve két formula van használatban. Mert nem rendelkeznek rendes joghatósággal, nincs káptalanjuk, székesegyházuk, nem nevezhetnek ki címzetes kanonokokat. Nem állíthatnak az általános jog által sza- bályozott általános püspöki helyettest. Nincsen püspöki trón- jók, a Canonban nem kell nevöket említeni, nem illeti meg őket az ünnepies sz. mise alatt a püspöki gyertya. A Congr. de Propag. Fide 1845. nov. 23-án azt az utasítást adta nekik, hogy nem szabad a benszülött papságot csak segítő szerepre szorítaniok, azért az európaiakkal egy vonalon álljanak a kitüntetéseket, állásokat illetőleg. Viszont azonban tanácsos őket eleinte rokonságuktól távol, megbíz- ható idősebb pap vezetése alá rendelni. A fontosabb ügyekben, kivált a papság kormányzásé- ban az apostoli helyettesnek tapasztalt hittérítőkből alakított tanács nézetét kell meghallgatnia. A benszülöttek között európai elüljárók alatt álló szerzetesrendeket iparkodjék alapítani. A szüzeket vezesse be valami európai szerzetes rendbe vagy társulatba. A Congr. de Propag. Fide 1883 okt. 18-án megismé- telte többek között azt a régi tilalmát, hogy az apostoli helyettesek a polgári hatóságoktól kiváltságokat és főimen- téseket kérjenek; és hogy az isteni ige hirdetésénél s a szentségek kiszolgáltatásánál óvakodjanak a sokadalmaktól, melyek a polgári hatalomban politikai szempontból gya- nút kelthetnének. 11*
