Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: A bibliai tulajdonnevek és idegen szavak írásmódjáról

130

VEGYESEK.

IV. szám alatt felállítottunk, hogy t. i. a már bizonyos alakban meghonosodott és megszokott neveket kíméljük, tartsuk meg már megszokott alakjukat. A latin népek a Vulgata előtt, Jeromosig, sőt azontúl is jó ideig az Italát használták, ez pedig tudvalevőleg a hetvenes fordítás alapján készült, tehát a tulajdonnevek írásmódját illetőleg szintén a Septuagintát követte. Innen van, hogy épen a leg- ismertebb bibliai nevek írásmódját illetőleg a Vulgata oly feltűnő módon a Septuagintát követi, ami annyival fel- tünőbb, mert egyebekben a Vulgata határozottan a zsidó írás- és kiejtésmódot iparkodik visszaadni, hiszen egész for- dításának legfőbb vezérelve, főcélja volt a zsidó szövegnek pontosan megfelelő fordítását adni. Az itt konstatáltam tények, azt hiszem, nem kevéssé fogják érdekelni a biblikusokat.

De hogy tulajdonkópeni tárgyamra visszatérjek: az új-szövetségben előforduló zsidó-kháld tulajdonnevek írás- módjában maradjunk meg azon graecizált alakjuk mellett, amelyet a Vulgata a görög eredetiből vett át. A görög abc viszonyát a latin és a magyar abc-hez az előbbi pontban (V. pont) részletesen kifejtettem. Természetes tehát, hogy az ott mondottak megfelelőkép itt is alkalmazandók.

VII. ügy az ó-, mint az új-szövetségben előfordulnak bizonyos zsidó-kháld névszók (nomina appellativa), kifeje- zések, terminus technikusok, sőt rövid idézetek is. Miféle elveket kövessünk ezek átírásában? De lássuk előbb ezen szavak, kifejezések, idézetek lajstromát. Kaulen id. művében (93. kk.) a Vulgatában előforduló zsidó szavaknak következő lajstomát adja:

Abba אבא Tárk. atya

Behemoth תו״הב T. Behemot

Belial ל>')לב T. Belial

Borith ב1תי T. szappanfű

Cherub בתכ T. Kerub

Márk 14, 36. Kom. 8, 15. Gal. 4, 6.

Job. 40, 10.

I. Kir. 10, 27.

Jer. 2, 22. V. herba borith.

Exod. 25 ig. többes számban: Cherubim pl. Ezech. 10, 3.