Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: A bibliai tulajdonnevek és idegen szavak írásmódjáról

ff 1 ■ :יrr.".-■.■**. .r•• ■ .r-■ képzők átvétele. Tulaj donkóp leghelyesebb volna a törzs ősének nevét használni, amint szokás a magyarban mondani: Hunyadiak, Zichyek stb., tehát: girgások, chivvek stb., de ez meg nagyon szokatlan. Talán e pontban maradjunk a réginél, az eddigi gyakorlatnál. A tulajdonneveknél is gyakori a Vulgatában a latinos vagy görögös végzet, nevezetesen a zsidó הי vagy והי végzet mindig görögös ias lesz, pl. Urias, Elias, Isaias, Jeremias stb., szintúgy görögös végzet ítabsaces עןר^בר^ analog eljárás szerint Jonathas ןתנוהי (Jónátán), az ias végzetet kénytelenek leszünk a megszokás címén megtartani. Latinos végzet Eleazarus, רזעילאל Elisaeus, עטיילא, továbbá םילשורי majd Jeru- salem, majd Jerosolyma, םדס Sodoma, ןדרי Jordanis. Mit tegyünk ezekkel? Megszokott, meghonosodott neveknél ne bántsuk az idegen végzetet; de ahol csak lehet, térjünk vissza az eredetire, tehát Jonátán (nem Jonátás), Jeruzsálem, Jordán stb. A septuaginta befolyása nyilvánul egyebekben is, bár ritkán, így Aurán Avgáv ןרוה (Hávrán), Bauramites, ימירהב (Bahrumita) Bavgaturgg, Semei, AVmei, יעמש (Szemei), G-iesi /«A, יזהינ, Booz, Boo'C,, זעב, Kérdés, vájjon megtartsuk a görögös diphthongust (au), vagy pedig visszatérjünk az eredetire? En az utóbbira hajlom, mert a magyar sem ismeri, nem szereti a diphthongust, e tekintetben tehát egyezik a zsidóval, az eltérés pedig a Vulgatától épen nem nagy, az azonosság rögtön és könnyen felismerhető. Ellenben Semei stb. esetében tartsuk meg a Vulgata illetve Septua- ginta, átírását, ami a hangzókat illeti. IV. Már most csak még egy nehézség van hátra, t. i. van egy jó csomó tulajdonnév a bibliában, amelyek az iskolai hittanítás (bibliai történet) és a szószék révén úgy- szólván teljesen meghonosodtak, pl. Adám, Éva, Káin, Ábel, Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Jozsue, Illés stb. Kérdés már most, mit tegyünk ezekkel ? Nézetem szerint leghelyesebb lesz e tekintetben alkalmazni az akadémia helyesírási szabályainak azon pontját, miszerint a magyar nyelvben meghonosodott, polgárjogot nyert, teljesen megszokott VEGYESEK. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom