Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Irodalmi értesítő
814 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Itt alkalma nyílt volna szerzőnek arra is utalnia, milyen jelentősége van annak, hogy protestáns vallású és ilyen dogmatikus álláspontot elfoglaló írók »katholikus egyház- jog«־i kézikönyveket (Hinschius) vagy tankönyveket írnak (Friedberg, de ő beléfoglalja a protestáns egyházjogot is, követve ebben Richter-1). Tudvalevő, hogy e protestáns írók és kutatók irodalmi tevékenysége nemcsak káros követ- kezmónyekkel (protestáns felfogás alkalmazása a jogtörtó- neti, főleg őskeresztényi adatok elbírálásánál), hanem jó következményekkel is járt; ezek az írók ugyanis a kath. egy- ház ellen a múltban szórt igen sok vádat és rágalmat álcáztak le és ezzel a protestánsok közt és reflexképen a világi jogászok és történetírók közt a katholicizmus ellen jórészben ezen látszólag tudományos alapon álló ráfogások által okozott előítélet és elfogultság eloszlatását megkez- dették. Nincs egyetlen theologiai szaktudomány sem, ahol a katholikus és a protestáns írók és kutatók olyan békésen állanak egymás mellett, mint az egyházjog, és ahol a katholicizmus olyan fölényben van, mert hiszen egyetemes protestáns egyházjog tulajdonképen nincs is, és ami közös van is a protestánsok közt, az is (a szentíráson kívül) a »Corpus iuris Canonici«-ból és az ezen az alapon kifejlődött közös jogszokásokból áll. Épen azért a protestáns írók leg- többje a kath. egyházjoggal együtt tárgyalja a protestáns egyházjogot és, bár Németországban a katholikusok kisebb- séget képeznek, mégis az összes protestáns egyházjogászok először adják elő a kath. egyháznak jogát és csak ezután, aránytalanul rövidebben és teljesen a kath. egyházjog anya- gára, jogintézményeire támaszkodva adják elő az igazán sovány »Protestantisches Gemeinrecht«-et. Itt látni azután azt, hogy a protestáns egyházak jogi létformájukat az annyira rettegett római egyháztól deriválják; látjuk őket idézni a szentatyák műveiből, pápák leveleiből, miképen működött az egyház jogi téren a keresztény eszme belső és külső fejlesztésén. Néhol jelentkezik ugyan a fulánk (Kirchenheim-náA a dorong is), de legtöbb helyen nincs reá alkalom, de van alkalom épülésre. A kath. egyház olyan
