Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Karácson Imre: Misézés egy szín alatt
MISÉZÉS EGY SZÍN ALATT. 773 alatti consecratiót szükségesnek vallják az áldozat érvé- nyességéhez, kevés kivétellel1 azt az engedményt teszik, hogy nem zárják ki s nem kárhoztatják feltétlenül a másik véleményt, mely érvényesnek vallja az egy szin alatti consecratiót, hanem megelégszenek azzal, hogy saját véle- menyüket valószínűbbnek, általánosabbnak mondják.1 2 Azok közül, kik az egy szin alatti consecratiót is elégnek tartják az áldozat lényegéhez, nem is akadt az újabb időkből kezembe más író, ki részletesen erről szólna, mint Schmid dr., kinek e tárgyról írt cikké 3 erős és világos érvekkel, bár némi tartózkodással védelmezi azon állítást, hogy a két szin alatti consecratio nem tartozik a miseáldozat lényegéhez.4 Legelőször is azon kérdés merül fel, hogy midőn az áldozathoz szükséges két anyag közül csak egyik felel meg a törvénynek s így csak egyik consecrálható érvényesen, ilyen esetben megtörténik-e a transsubstantiatio ? Még inkább kérdésbe jön, hogy olyan esetben, midőn a miséző csakis az egyik szint akarja consecrálni, meglesz-e a con- secratio eredménye? Abban általánosan megegyeznek a theologusok, hogy mikor a misézőnek szándéka és akarata van mind a két szint consecrálni, de a miséző tudtán kívül az áldozathoz szükséges anyagok egyike nem megfelelő, olyankor a törvényszerű és megfelelő anyagnál meg lesz a consecratio eredménye, vagyis Krisztus szentségi jelenléte az érvényesen consecrált szin alatt.5 De megoszlanak a nézetek arra nézve, hogy az áldozatnak — sacrificium — lényege megvan-e ilyenkor, vagyis mint miseáldozat érvé- nyes-e az ily consecratio? 1 Ezek közé tartozik de Lugo bíboros is. 2Lig. sz. Alfonz szerint; »sententia communior et probabilior«. Sz. Alfonz az ellenkező nézetet is felemlíti s nem kárhoztatja. Theol. mór. Lib. V. Tract. III. cap. III. dub. I. 306. 8 Zeitschrift für kath. Theol. Innsbruck, 1892. I. Gehört die Consecration beider Gestalten zum Wesen des eucharistischen Opfers? 1 Régebbi írók közül többen is voltak e nézeten. Schmid dr. e kérdést tisztán csak elméleti kérdésnek tartja, minden jelentőség nélkül. 5 Alphons. de Lig. Lib. V. tract. III. dub. II. 195.
