Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Hám Antal: A szerzetesrendből való elbocsátás és kizárás
A SZERZETES RENDBŐL VALÓ ELBOCSÁTÁS ÉS KIZÁRÁS. 73 fogható fel, hogy csak ott kell foganatosítani, ahol végre- hajtható. Ahol tehát ezt megtenni nem lehet, ott — úgy látszik — elég, ha a szerzetes javíthatalansága más módon bebizonyult.1 Ez azonban alig tartható, mert ellenmondásban áll a S. 0. super discipl. Reg. fentebb említett döntvényé- vei, mely a kapucinusok procurátorától előterjesztett ama kérelemre: »quod in incorrigibilium eiectione Fratres Mino- res Capuccini non amplius tenerentur ad illam partem carceris quae in supramemorato rescripto Clementis XII. continetur.« ezt felelte: »Recurrendum in singulis casibus et S. C. dabit normas processus summarii.2« A börtön tehát tovább is megmarad javító eszköznek, s mellőzhetése végett minden egyes esetben a S. C.-hoz kell fordulni. A börtönbüntetéstől eltekintve azt, hogy valaki javít- hatatlan-e, nem a szerzet szabályai, hanem a közjog rendel- kezesei döntik el. Az egyes szerzetes rendek erre vonat- kozó intézkedéseit ugyanis VIII. Orbán hatályon kívül helyezte.3 Az Auctis decretum szerint, mielőtt valaki javít- hatatlannak mondatnék ki, kell hogy három ízben külön- külön időben megintessék,1׳ mert e nélkül a javíthatatlanság nem tűnik ki. A javíthatatlanság ugyanis nem csupán egy vétek elkövetésében, sem nem a vétkek ismétlésében, hanem, mint sz. Tamás mondja,6 a megátalkodottságban, makacs- ságban áll; ez pedig csak ott van jelen, ahol a javítás minden kísérlete hajótörést szenved.״ Azonban tényleges makacsság vagyis kifejezett ellenszegülés a javíthataianság fogalmához nem kell, hanem elég, ha a szerzetes megígéri 1 Bouix i. m. II. 483. q. 3. ; Craisson i. m. II. p. 595. n. 3086. 2 Santi-Leitner i. h. 3 Decret. Sacra §. 4. Sublatis hac in parte statutis et constitu- tionibus cuiusque religionis, ordinis etiam a Sede Apostolica approbatis et confirmatis. 4 Decret. Auctis n. III. 6 Sz. Tamás Quodlibet, q. 12. art. 36. Cf. S. C. C. 13. Nov. 1632. (Pitton i. m. T. II. p. 524. n. 2584.). Legitime professi non possunt e religione eiici, nisi . . . animo indurato in sua pervicacia per- severarint. 6 S. C. EE. et RR. 22. Maji 1895. ad 21. (Battandier i. m. /