Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

AZ OLTÁRISZENTSÉG ENGESZTELÉSE. 561

hogy Isten tiszta szellem lóvén, a szenvedélyek szükséges előföltótelei, vagyis az érzéki megismerés és a testi elvál- tozás benne teljesen hiányoznak, sőt egyenesen képtelen- sógek. Képtelenség továbbá, hogy Ő benne, aki merő actus, a legkisebb szenvedőlegessóg szerepeljen. Végül a szenve- dólyek teljesen lerontanák korlátlan szabadságának és vál- tozatlanságának fogalmát.

Hogy azonban a következő fejezetek számára áthida- lást készítsen, még külön kiemeli, hogy bizonyos szenve- délyek ezen általános okokon kívül különös okoknál fogva sem illenek Istenre. »Istenről tehát tagadnunk kell minden szenvedélyt már neménél fogva. Bizonyos szenvedélyeket azonban tagadnunk kell róla nemcsak nemöknól, de fajúiénál fogva is. Mert minden szenvedély faji jellegét tárgyától nyeri; amelynek tárgya tehát Istennel össze nem egyeztet- hető, azt tagadnunk kell róla faji jellegénél fogva is.« Ezután áttér azon szenvedélyek megjelölésére, melyek Istenben fajuk- nál fogva sem szerepelhetnek. Ezek közül először is a szomo- rúságot és fájdalmat nevezi meg, mert ez föltételezi, hogy Öt valami rossz tényleg érheti, ami lényének absolut töké- letességónél fogva nyílt képtelenség. A szomorúsággal együtt mint alfajok elesnek a bánat, az irigység, a harag is, melyek- nól sz. Tamás egyenkint más okot is megnevez. Istenben nem lehet remény, de kétségbeesés sem, mert ezeknek tárgya a jövendő jó, ami Istennél egyszerűen lehetetlen, mert töké- letességóhez semmi sem járulhat. Ugyanezen oknál fogva elmarad a vágy is. Könnyen érthető, hogy merészség és féle- lem szintén össze nem egyeztethetők Isten fogalmával.

Ezek után sz. Tamás három szenvedélyt jelöl meg, melyek faji jellegüknél és fogalmuknál fogva Isten eszméjével nem ellenkeznek. Ez a három az élvezet (delectatio), öröm (gaudium) és szeretet (amor). Ezeknél sem a tárgy, sem a tárgyhoz való viszony (ratio modi se habendi ad objectum) szempontjából nincsenek nehézségek, hogy Istenben őket szerepeltessük és tényleg meg is legyenek. A szeretet fogalma ismeretes; az élvezet és az öröm között sz. Tamás abban találja a különbséget, hogy az élvezetnél lényeges a jónak Hittudományi Folyóirat. 1904. 36