Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

557 ■ , ­HH■■■ nők, alaktalanok, határtalanok, amint tényleg azok . . . Egészben véve az érzelem lenge, változékony, ezeralakú mivoltánál fogva nehezen hozható kifejezésre. Aki valamely érzelmet még nem tapasztalt a maga lelkében, az úgy beszél majd róla, mint a vak a színekről.«1 Vannak sokan (pl. Stöckl. Lehrbuch der Philos. I. Abtheil. 29. 9. n. 1.), akik azt állítják, hogy a concupiscibilis és az irascibilis vegyülő- séböl is állhatnak elő ilyen vegyes érzelmek és szenvedélyek. Dr. Steécz György ezek ellenében bizonyítja, hogy a szó szoros értelmében ilyetén vegyes érzelmek elő nem állhat- nak, megengedi azonban, hogy bizonyos tágabb értelemben ilyesféle vegyes érzelmek is vannak. »Azonban, bár a concupiscibilis és irascibilis nem fejthet ki közös vegyes gerjedelmet, mégis misem akadályozza azokat, hogy egy és ugyanazon időben a maguk természete szerint mint külön tehetségek több különböző indulatra ne gerjedjenek. Sőt a concupiscibilis is egy időben többféle gerjedelmet idézhet elő, az irascibilis is. Mert valamint a szem és a fül nem fejthet ki ugyan vegyes actust, mely egyrészt látás volna, másrészt hallás, mégis egy időben láthat a szem és hallhat a fül, a szem láthat különnemű színeket, a fül hallhat különnemű hangokat: hasonlókép előfordulhat, hogy a lélek egyidőben szeressen és féljen, szeressen és gyűlöljön, féljen és reméljen, szeressen, gyűlöljön, féljen és reméljen.«2 Ahol nem csupán az érzéki törekvő képesség mozgal- másságairól van szó, hanem a két törekvő képesség harmo- nikus együttműködéséről: ott a szenvedélyek változatai sokkal gazdagabbak. Ezen esetekben ugyanis a jót és rosszat az értelem világosítja meg, mely veleszületett erejénél fogva ezt a jót és rosszat a lehető legkülönfélébb szempontokból foghatja föl és felfogásaival sokkal nagyobb változatossá- got teremt, mint az érzéki megismerés, mely a jóból és rosszból s a jelen- és távollevőből és az akadályokba ütkö- zőből az érzelmeknek csak tizenegy alapformája számára 1 Alexander Bernát. s Dr. Steécz György. Az emberi lélek szenvedelmei. Új M. Sión 1884. jan. 29. old. az oltáriszeStség ekgesztelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom