Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése
554 DR. ZUBRICZKY A [,ADÁK. arra, vájjon ezen mozgalmasságok erkölcsileg jók-e vagy rosszak. Első tekintetre is észrevehető, hogy itt lényegesen eltérünk a magyar nyelvszokástól, mely stoikus értelemben a szén- vedólyek alatt mindig valami rosszat ért.1 A peripatetiku- sok s velük a scholastikusok ellenben az érzéki törekvő képesség minden gerjedelmót passiónak nevezik. Náluk álta- lános damascusi sz. János meghatározása: »Passio est sen- sualis motio appetitivae virtutis ob boni vei mali imagi- nationem.« (De fide orthodoxa 1. 2. c. 22.) Az elnevezésnek alapja abban az érzéki elváltozásban rejlik, melyet az érzéki törekvő képesség minden gerjedelme előidéz s mely alatt az alany passive, szenvedőlegesen viselkedik, lévén az a törekvő képesség potentia passiva, quae nata est moveri ab appre- henso.2 Mivel ez az érzéki elváltozás föltételezi a testet és érzékeket, azért a szenvedélyeknek tulajdonképeni széke az érzéki törekvő képesséq. Itt érvényesül tulajdonképen a szén- vedóly fogalma a maga egész mivoltában. Ami azonban nem zárja ki, hogy a hasonlóság folytán szenvedélyekről beszéljünk a szellemi törekvő képességben is, holott itt a gerje- delmeket semminemű átváltozások nem kísérik. Maga sz. Tamás is megengedi ezt, de hozzáteszi, hogy midőn Istennek, az angyaloknak és az emberi szellemi törekvő képességnek szenvedélyeiről beszélünk, nem értünk alattuk mást, mint a szellemi törekvő képességnek az érzékivel párod- lel mozgásait minden passivitás kizárásával — simplicem actum voluntatis cum similitudine effectus absque passione.3 Sőt annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben a test és lélek egymással állanak, a léleknek tisztán szellemi mozgalmasságai az érzékiségben és a testben is idéznek elő rokonmozgalmasságot, amely kisebb fokban észrevétlen maradhat ugyan, de magasabb fokban, mint a testnek és szellemnek harmonikus mozgása, mozgalmasságaiknak paral1 Pl. Cicero (Quaest. Tuscul. 1., 8. ad princ.) a szenvedélye- két animae morbusnak nevezi. ■ I. 80. 2. c. » I—II. 22., 3., 3.