Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Huszár Elemér: A visitatio liminum
A VISITATIO LIMINUM. 483 vero apud loca Sanctorum diu optatis precibus, divinis acceptis responsis in Gallias revertit. Ugyanígy Hilarius arlesi püspök: Apostolorum Martyrumque occursu peracto, beato Leoni Papa illico se־praesentat cum reverentia impen- dens obsequium et cum humilitate deposcens ut Ecclesiarum statum more solito ordinaret. Csakhogy Gallia püspökeinek a római úthoz királyi engedélyre volt szükségük. Hincmar rheimsi érseket a hasonnevű lauduni püspök felkéri, hogy számára a királyi engedélyt kieszközölje: Obsecro quo vestra Archiepiscopali authoritate apud Regis clementiam obtinere- tis quatenus Papae Hadriani praeceptis et institutionibus. Ecclesiasticis mihi liceat obedire velut ei qui de omni Ecc- lesia fas habeat judicandi. Videlicet ut limina Apostolorum Petri et Pauli ut devovi et ab eodem insuper vocatus sum, penetrarem. Hincmar idejében tehát a visitatio liminum már egyházi intézmény, de a püspöknek, mielőtt útra kel, a király engedélyét kell kérnie,1 melyet azonban nem tagadott meg tőlük, amint Hincmar felelete tanúsítja: tibi remandavit Hex, venires ad illum et si ipse pro causa rationabili te illuc ire velle cognoscere posset, tibi licentiam non denegaret. Ha tehát Zakariás canonja csak Itália, Sicilia, Sardi- nia, Corsica püspökeire volt is kötelező, de a nyugat összes püspökei önként és szabad akaratból zarándokoltak bizonyos időközökben Rómába, hogy az apostolok sírján imádkozza- nak, a pápánál tisztelegjenek és utasításait fogadják. Lan- francus, cantuari érsek Baronius tanúsága szerint 1070-ben arra kéri II. Sándor pápát, hogy mentse fel e kötelesség alól és küldje meg neki a palliumot. A római egyház archidiakonusa akkor Hildebrand volt, aki megtagadja a példátlan kérést: necessarium nobis videtur vos Apostolo- rum limina visitare, quatenus de hoc et ceteris efficacius vobiscum consulere valeamus. Mikor aztán Hildebrand ból VII. Gergely lett, nem szűnik meg a visitatio liminum-ot 1 Ezt újítja fel az Articles organiques 20-ik czikke, mely a jelenlegi francia kormánynak az ürügyet szolgáltatta a Vatikánnal való szakításra : Les évéques seront tenus de résider dans leurs dioceses, ils ne pourront en sortir, qu’avec la permission du Premier consul. 31*
