Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Baranyay József: Józue könyvének szerzője

38

DE. BABANYAY JÓZSEF.

»átmegy a dombokig, melyek Adommim magasának ellené- ben vannak és letér Abenboenra, Az Böen, Ruben fia kövére...« (Jozue 18, 18.); héber szerint: ében Bohan ־= Bohan köve. Midőn Jozne Benjamin birtokának határait megnevezte az örökségek megállapításakor, még semmi- esetre sem volt annak a kőnek neve ennyire specialiter héber: Bohan köve. Még abban az esetben sem jelölhette ezen a néven a birtok határát, ha a földfelosztás történetét akkor írta volna meg, midőn a héber helynevek már többé- kevésbbé általánosak voltak, mert vétett volna a történeti hűség ellen!

D) A szentkönyvnek írója mindig (kevés kivétel a héber szövegben az 5, 1.) harmadik személyben beszél. Attól, aki mintegy memoiret akar írni, a harmadik sze- mélynek következetes használatát sem a történeti hűség, sem az inspiratio nem kívánja, különösen abban az esetben nem, midőn annak használata nemcsak nem természetes, hanem mint a jelen esetben is egyszerűen erőltetett és a stílus szépségének és hatásának is rovására van. (V. ö. 23. és 24. fej. bevez.)

Ezek azok a szembeszökő okok, amelyeknek tanúsága szerint a könyv nem lehet Jozue munkája.

A Kir. II. k. 21, 1. szerint Saul megölette a gabaoni- tákat, akik a szentíró idejében még végezték tisztüket. (Jozue 16, 16.) Tehát még Saul előtt keletkezett a szent- könyv.

Jozue 9, 27-ből az tetszik ki, hogy az Ur hajléka már elhagyta Silót. 9, 27: a gabaoniták szolgálnak »a jelen napig azon helyen, melyet az Ur választani fog«. A héber- ben: jibehar, be nem végzett cselekvés; bachar = elegit, választott. »Választani fog«, tehát még nem választott. A honfoglalás befejezése után a szenthajlék állandóan Siló- ban maradt, tovább 300 esztendőnél. Bolyongásának ideje a bírák korának végére és a királyi intézmény elejére esik. Ezen időszak a könyv keletkezésének is valószínű ideje. Föltevésünknek nem mond ellen az, hogy az író Kalebről beszól (A. g), mert Kaleb neve alatt érthető nemzetsége is.