Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Pop István: A keleti egyház zsinati törvénykezése a világiak püspökválasztási jogáról és cselekvőképességéről
- I ■ 'י•-.׳ ellenkező szokást eltörült. Ezt az intézkedést III. Honor pápa is helybenhagyta. Németországban így visszanyerte az egyház a válasz- tások szabadságát. Ugyanez történt Spanyországban 1208, Angliában 1215, Franciaországban 1268 és ugyanazon szá- zadban Norvégia és Svédországban is.1 A káptalanok jogukkal igen gyakran visszaéltek. Pártos- kodások és összeütközések elkerülése végett gyakran meg- történt, hogy a pápa vagy a fejedelem nevezett ki főpász- tort. Gyakran előfordult az is, hogy a káptalan a meg- választandónak bizonyos kikötéseket — capitulationes — tett, miket az illető, ha megakart választatni, előbb el kel- lett fogadnia. Későbben a káptalanok választó joga illuzoriussá lett \ a pápák rezervatioi — az avignoni tartózkodás és az ellen- pápák idejében — általánosak voltak. A báseli és konstánci zsinatokból kifolyólag az újkorban a katholikus fejedelmek újra nyertek püspökkinevezési jogot, részint kiváltságképen, részint konkordátumok útján, a megerősítés továbbra is a szentszéknek lett fentartva. Vallásos és bölcs fejedelmek kezében ezen jog úgy az egyházra, mint az államra sok tekintetben hasznos lehet. A magyar korona területén, az apostoli király kivált- ságnál fogva szabad kinevezési joggal bír. Hangsúlyozzuk á »kinevezési« szót, miután elvileg különbség van denomi- natio és praesentatio között, utóbbi a kegyúri jogviszonyból eredő kedvezmény, előbbi pedig pápai kegyelem adomány.1 2 0 Felsége nem mint főkegyúr élvezi ezen kiváló jogot, hanem apostoli jelzőjénél fogva. A hazai közjog betűje és gyakorlata szerint királyaink nem praezentálnak, hanem dant, donant, conferunt3״ ׳ •A világi hatalom • magában véve nem■ adományozhat püspökséget, mi kiderül a syllabus 50-ik tételéből.4 1 Szered^; Egyházjog. 829. 2 ־ Shulte p. 675. 3 Korbuly: Magyarország közjoga. Bpest; 1874. 89. §. 4 Allocutio »Maxima quidem« 9 Jun. 1862. 356 DR. POP ISTVÁN.
