Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 185 joga valamely házasságot saját maga által fölállított más akadály miatt érvénytelennek nyilvánítani. Egészen világos VIII. Orbán pápa kijelentése, mely szerint a házasság »a Christo institutore et ecclesiae cano- nibus unice pendet«. Amíg tehát a protestantizmus, Launoi és a pistojai zsinat azon az állásponton voltak, hogy házassági érvény- telenítő akadályokat kizárólag az állam állíthatott föl és hogy az egyház, midőn ilyen akadályokat fölállított, az államnak kifejezett vagy hallgatag felhatalmazása alapján járt el; addig a római szentszék épen ellenkezőleg azt az álláspontot vallja, hogy e jog a keresztények házassága tekintetében kizárólag az egyházat illeti s a világi törvény- hozók, ha a keresztények házasságára vonatkozólag a köte- lók tekintetében törvényeket alkotnak, ezt jogosan csakis az egyház kifejezett vagy hallgatag beleegyezésével tehetik. Mit mond a történelem ehhez a »sola Ecclesia«-féle állásponthoz ? Történelmi tény, hogy a világi törvényhozás a kérész- tény házassági kötelékre vonatkozólag jogszabályokat alko- tott. E törvényhozási intézkedéseket fogjuk most vizsgálni és azt, hogy az egyház a világi törvényhozásnak a kérész- tény házassági kötelékre vonatkozólag önálló és eredeti tör- vényhozó jogot tulajdonított-e ? Vizsgálódásunk köréből kirekesztj ük a keresztény római császároknak és más világi törvényhozóknak a vérrokonság, a fogadalom, a ligamen, az egyházi rend akadályaira vonat- kozó törvényeit, mert ezekben az egyház részint megelőzte a világi törvényhozást, részint szigorúbb volt, mint a világi törvényhozás. Ha tehát az egyház a híveket ilyenekben kötelezte a törvények iránt való engedelmességre, nem azért tette ezt, mert a világi törvényhozó parancsolta e törve- nyék megtartását, hanem mert még a világi törvényhozó is parancsolta azt, amit sokkal szigorúbban parancsolt az egyház. És továbbá, ami különösen a vérrokonság akadályát illeti, a világi törvényhozás nem azért tiltotta meg a leg- közelebbi rokonok közt való házasságot, mintha meg is
