Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
146 DR. RÉZBÁNYA Y JÓZSEF. ismertessük, ide csatoljuk a régi bölcselők és szónokok (rhetö־ rikusok) legszokottabb bizonyítási alakjait. Az érvelésnek háromféle megszokott■ alakjával találkozunk a szónokoknál: az első a magyarázat; abban áll, hogy a szónok egyszerűen érthetőbbé, világosabbá teszi azt, ami magában nem elég érthető és világos, fökép pedig igyekszik a bizonyító ok és a bebizonyí- tandó tétel között levő észtani (logikai) összefüggést (nexus) lehetőleg érezhetővé tenni, azért azt tőle telhetöleg kidomborítja; a második a szónoki bővítés (amplificatio); abban áll, hogy a szónok az érvet hosszasabban fejtegeti, hogy erejét, élét annál inkább hathatóssá tegye. Megjegyezzük, hogy szónoki kibővítésre csakis a legnyomósabb és legsikerültebb érvek alkalmasak, mert egyéb érvek a hosszas bővítés által csak ellapúlnak vagy elvize- nyösödnek, azért az ilyeneket helyesebben csak egyszerű magya- rázattal szoktuk kifejteni; a harmadik a következtetés vagy okoskodás (ratiocinatio), abban áll, hogy elismert tételt alapul vetünk s ehhez, célunkhoz képest, valamely más tételt füzünk, bogy abból bizonyos új ered- ményt vonhassunk le. Ennek ismét következő alakjaival talál- kozunk: I. a) Okfüzés (syllogismus) három tételből (fő-, altétel és következtetésből) álló bizonyítási alak. Pl. Minden erényt tisz- telni kell. A tisztaság erény. Tehát a tisztaságot tisztelni kell. Aki Istentől van, hallgatja Isten igéjét. Ti nem hallgatjátok Isten igéjét. Tehát nem Istentől vagytok. Az okfűzés tulajdon- kép a szónoki beszédnek alapalakja. Azért mondja Besplas, hogy a szónoki beszéd egészében nem egyéb, mint jól zárt okfűzés, melynek eleje a főtétel, tárgyalása az altétel, befejezése a záró- következtetés, b) Összevont okfűzés (syllogismus contractus, pro- positio causalis), az előbbeni alak egyik tétel elhagyásával, míg a megmaradt tételt mert okadatolással fűzzük a bizonyíték másik tagjához.3 c) Csonka okoskodás vagy rejtett okfüzés (enthymema), ha az okfüzés csak elő- és zárótételböl áll.1 2 A szónoklatban sok- kai inkább használatos az okfüzés ezen alakja, mint bármely más, miért is Aristoteles ezen következtetési alakot szónoki okfűzésnek 1 Pl. Krisztus Urunknak engedelmeskedni tartozunk, mert ő a mi Urunk. A kevélység Isten előtt gyűlöletes, mert a szentírás mondja, hogy a kevélység Isten elölt gyűlöletes. 2 Minden erényt becsülni kell, tehát a tisztaságot is becsülni kell. Vagy egészen csonkán: Minden erényt, tehát a tisztaságot is becsülni kell.
