Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 111 el majd csak, amely soha meg nem szűnik, hanem örökké tart. És hogy az ö gyermekei a mennyei Atyának vezérlete alatt, mint gyermek és atyja, kéz a kézben, bizton zarándokoljanak azon az úton, amely fel a boldog hazába vezet, és hogy ezen a zarándokúton ne legyenek semminek híjával, amire szorulnak, a bajok és szenvedések közepette az ideigvalókban egész az örökké- valóságig: arra szünetlenül gondja van az édesanyának, az anya- szentegyháznak, és tanitja és táplálja és megszenteli őket a Szentlélekben és a Szentlélek által, akit neki az Atyától annak egyszülött Pia küldött vala. És amiképen ezen szellemben és ezen szellem által az Isten országa helyre vagyon állítva a földön, akként át is hatja az szentségével a földi birodalmat. Megszenteli a fejedelmek fölsé- gét; tiszteletre tanít a felsőbbség hatalma, mint olyan iránt, amelyet az Isten rendelt, engedelmességre int a jogosan fennálló törvények iránt. Egyúttal az önzés és az emberi önkény helyére, amely rabszolgává alacsonyítja le az embert és az alattvalót csak átörökölhető dolognak tartja, azon szeretetet állítja, amely szolgá- jának barátjává az urat, a gazdagot a szegények jótevőjévé, a fejedelmet népének atyjává avatja és így lerontja a vagyoni és a rangban való különbséget. És amiképen ezen szellemben és ezen szellem által áthatja az államot, szintúgy áthatja a családi tűzhelyt és a családot. A férj nem zsarnoka, hanem testvére, oltalmazója, feje a nőnek; az asszony nem rabszolganő többé, hanem testvére és leghívebb, elválhatatlan barátnője férjének. Gyermekeik nem jogfosztott tulajdonai többé szüleiknek, hanem Istenéi, szentül reájuk bízott zálog az atyára és anyára nézve, amelyet a Teremtő számára nevelniük, ápolniok és megszentelni kötelességök. A házasság nem testi frigy, amelyet érzéki kéj olvaszthatna egygyé, vagy old- hatna fel újra, hanem benső szent szövetség, amely testet és lelket mindenkorra egygyé forraszt, erősen és feloldhatatlanul, mint aminő erős és felbonthatatlan a kapocs Krisztus és az ő jegyese, egyháza között. És úgy, amint az egyház ezen szellemben és ezen szellem által áthatja a családot, szintúgy áthatja az egyes embernek éle- tét, szívét és szellemét is. Világosságot áraszt reá a sötétség- ben, megerősíti, ha lankad, vigaszt csepegtet szívébe, ha a fáj- dalom elgyötri s küzdelmeiben ez adja meg neki a békét. Ezen szellemtől ihletve kiált fel sz. Ágoston: Ihless meg, oh Szentlélek! hogy szentül gondolkozzam, ösztönözz, hogy szentül cselekedjem; ser- kents, hogy a szentet szeressem; erősíts, hogy ezt megőrizzem; óva ints, hogy soha el ne veszítsem. A Szentlélek által ekként felszerelve, elterjedve és áthatva
