Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Trikál József: Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története
642 DK. TRIKAL JÓZSEF. Hogy e jótékony intézmények az egyháztól elváltak és az állam illetve a községek jogi körébe mentek át, fon- tos okokból történt. Abból a törekvésből, hogy a városok, vidékek maguk voltak kénytelenek ily alapítványok létesí- téséről gondoskodni, kitűnik az egyház gyengesége, szinte tehetetlensége, legszebb társadalmi hivatásának szem elöl való tévesztése. Csak egy módja volt a megoldásnak, hogy az egyház vagyonát oly értelemben használja fel, amely érte- lemben és szellemben birtokolták azt az egyházfők az első századokban. Hanem egy óriási abusus folytán a kérész- tény ősszeliemet elferdítették. A javaknak nem volt meg már az a jellege (amint ma sincs meg), melynél fogva az egész kereszténység érdekében működő forgó töke. Az a szellem, amely gyökereit az evangélium felfogá- sába veti, soha sem fog megbarátkozni azzal, hogy óriási egyházi javak, minden felelősség és kötelesség nélkül, indi- viduális érdekeket szolgáljanak. Ez a felfogás az evangóliom tanának paródiája!! Mikor a hitújítás előtt az egyházi intézetek helyébe a községiek, a városiak léptek, a püspökök kapkodtak a felügyeleti jog után; de vájjon méltán-e ? Mikor pedig a nagy hitszakadás megtörtént, akkor nem is lehetett útját vágni az egyház mellőzésének. Előbb ugyanis a keresztény közszellem és vallásos érzület tűrték még az egyházi fel- ügyeletet; de most, a hitegység megszűntével, távoznia kellett az egyház befolyásának is. A tridenti zsinat az egyház végső erőlködését jelenti a közhasznú intézmények egyházias jellegének megőrzésére. E zsinat az egyházi reform munkáját és hitegységének megóvását volt hivatva keresztülvinni. Minket az ájtatos alapítványok érdekelnek csak. Az atyák iparkodtak úgy a piae causae sértetlenségét megóvni, mint a közhasznú intéz- mények felett való felügyeleti jogot megmenteni. Ami az előbbit illeti, oly ‘értelmű határozatot hozott, amely a leg- szigorúbban tiltja az ájtatos alapítványok bármily úton- módon való hűtlen kezelését, elidegenítését.1 A közhasznú 1 Sess. XX. C. 11.
