Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Trikál József: Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története
AZ ÁJTATOS ALAPÍTVÁNYOK ÉS ALAPÍTVÁNYI JOG TÖRTÉNETE. 635 ad regendas ecclesias, viduas et orphanos defensandum et ut obedientes sint ad eorum Christianitatem servandam.« Sz. István ezen intézkedéseiben mint a magyar egy- ház javainak és jogainak fővédője áll előttünk. Mikor a társadalmi élet medrét még nem találja meg, sok hullám- zásnak, igazságtalanságnak van kitéve. Erős karra van szükség, amely a szenvedélyek féktelen kitöréseit elsimítja, sakkban tartja. Hiszen a történelem beszól nemcsak a vilá- giak, de egyháziak kapzsiságáról is. Azért kellett oly főha- falómnak ,lenni, amely karjának erejével és tekintélyének súlyával mint védő, óvó nemtö álljon a jog, igazság mellett, az alapítók szándékát érvényesítse. Ez a hatalom pedig erkölcsi tekintélyét úgy vetette latba a jámbor alapítvá- nyok, adományozások érdekében, hogy minden visszaélés, minden jogsérelem az uralkodói־ tekintélynek is csorbí- tása volt. Királyaink maguk adnak példát az alapítók akaratá- nak tiszteletben tartására. Elődeik jótékony adományozá- sait nem egyszer megerősítik, s míg egyrészt így élnek jogukkal, másrészt az alattvalókkal szemben kinyilvánítják, hogy a kegyes alapítók óhaját megőrizni kívánják. Viszont felébresztik a közbizodalmát, a jótékonysági szellemet és azt látjuk, hogy kiki valamely ájtatos alapítvány létesíté- sónól a királyi tekintély közbejöttét iparkodik megnyerni és igy alapítványának örök érvényt, hatályt szerezni.1 Természetesen a felügyeleti jog akkor nem volt úgy körülírva, satírozva, sem oly nagy keretbe foglalva, mint azt most szeretik kiterjeszteni. A mostani és a hajdani főkegyúri jog bár egy, amint már a csira is magában hordja a kifejlődött növény egész képét, de a szellem vajmi más. Akkor a szabad egyház érvényesülése teremtette meg a fővédő tisztséget; most az egyházi hatalom lenyűgözése, életerőt nyújtó intézményeinek megzsibbasztása érdekében iparkodik az állami hatalom a maga körébe vont felség- jogokat kiterjeszteni. 1 Knauz: Mon. Ecol. Strigon. I. 116., 118. Fejér: Cod. Dipl. I. 394.
