Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Végh Kálmán Mátyás: A szokásjogról
622 YÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS. a jogszokás sokkal szűkebb térre szorul, mint az államban, mivel az utóbbiban az írott és nem írott törvény ugyan- abban az egy tényezőben, t. i. a nép jogérzetében gyökerezik; holott az egyházban a törvényhozás egy, az Istentől ren- delt hatalom kezében van, a hívek egyszerűen hallgatni tartozván pásztoraikat; a polgári életben továbbá a magán- jogok facultativ természetűek, míg az egyházban egyszer- smind kötelmek természetével bírnak.1 5. Jogosultak-e a jogszokások ? Gratianus szerint: »con- svetudo . . . pro lege suscipitur, cum deficit lex. Aqu. sz. Tamás szerint: »possibile est quandoque praeter legem agere, in casu scilicet in quo deficit lex« ; sőt a törvényellenes szokást is jogosulttá teszi abban az esetben, ha »inutilis lex videatur, quoniam non est possibilis secundum consvetudi- nem patriae, quae erat una de conditionibus legis: difii- eile est enim consvetudinem multitudinis removere.« Sz. Ágoston pedig így szól: »In his rebus, de quibus nihil certi statuit divina scriptura, mos populi et instituta maio- rum pro lege tenenda sunt.« Nagy sz. Gergely pápa pedig így nyilatkozik: »Consvetudinem, quae tamen contra fidem catholicam nihil usurpare dignoscitur, immotam permanere concedimus.« Végül a S. Congr. Concilii 1882-ben így mondta ki a jogszokás jogosultságát: »Rationabilis consvetudo vim legis induit, ita ut ipsa valeat contrariam abrogare legem«, (in Segoviensi, Can. Doct. d. 8. Sept.). A Corpus Juris cano- nici igen sok helyén felemlíti' a jogszokás jogosultságát. A jogszokásokat egyik kitűnő jogtudósunk, Szeredy, (i. h.) 1. kiterjedésökre nézve osztja föl. E tekintetben azok a) egyetemesek (universales), melyek az egész katho- likus egyházban joghatálylyal birnak, minők a húsvéti gyó- násnak és áldozásnak bármely templomban vógezhetése, a szentmisének a kötelezett napokon bármely templomban való hallgathatása, szemben azokkal a törvényekkel, melyek e ténykedéseket a plébániai templomokra szorították; b) rósz- legesek (particulares), melyek valamely tartományban vagy 1 Kőnek. i. in 31. 1.
