Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Karácson Imre: Szent János Apostol halála

614

DE. KARÁCSON IMRE.

maradt emlékirat szerint sz. János halála úgy történt, hogy »vasárnap, midőn a testvérele összegyülelceztek« az elaggott após- tol beszédet intézett hozzájuk. Beszédjében emlékezetükbe hozta, hogy minő természetfölötti ajándékokat, minő dicsőséges hivatást nyertek Istentől, tehát azokról minden munkájuk- ban emlékezzenek meg. Az Úr mindent tud, mindent lát. Iparkodjanak mindenkor úgy maradni, hogy az Úr Jézus örömét találja bennük.

A beszéd végével imádkozni kezdett, majd kenyeret kért s azt megáldotta. Ekkor hálaadó imádságot mondott.

»Azután a kenyeret megtöré s nekik nyújtotta, könyö- rögvén mindegyik testvérért, hogy méltók legyenek az Úr kegyelmére és a szent Eucharistiára. S miután hasonlókép ő is magához vette azt, így szólt: Nekem is részem legyen veletek! Az Úr békéje veletek, kedveseim!«

»Ekkor mondá Burrhusnak:1 Hozz magaddal ezek közül két testvért két kosárral és két kapával és kövess engem.«

»Burrhus késedelem nélkül tette azt, amit Isten szol- gája János parancsolt neki.«

»János előre ment s kilépvén a házból, az ajtó előtt megparancsolta a népnek, hogy maradjon tőle távol.•Ezután elérkezett egyik testvér sírjához s mondá a vele jött ifjak- nak: Ássatok, fiacskáim! S ők felásták a földet. Ő pedig szorgalmazá őket mondván: »Mélyebb legyen a gödör.«

»Miközben ők ástak, ő az örök élet igéit mondá nekik s buzdította azokat, kik a házból őt elkísérték és erősít- gette őket az Úr nagyságában való hitükben és mindegyikért könyörgött.«

»Mi pedig semmit sem értettünk belőle.«

»Mikor az ifjak elkészítették a gödröt, amiként ő azt kívánta, ekkor a szent levetette magáról köpönyegét, melybe burkolózott s azt leterítette a gödör fenekére, mintha ágy lett volna. Ezután csupán házi ruhájában állva kezeit föl- emelte és így könyörgött: Oh Isten, ki minket a nemze- tek apostolává választottál és a világba küldöttéi, ki pro1 Burrhus, az efezusi egyház diaconusa volt.