Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Karácson Imre: Szent János Apostol halála
610 DK. KARÁCSON IMRE. tio beati Joannis apostoli. Mivel ez nagyon régi, még az apostoli atyák korából eredő görög szövegnek fordítása, ezért az örmény egyházban oly tekintélyben állott, hogy függelékül az örmény Szentiráshoz csatolták ezt.1 Az örmény emlékiratnak eredeti görög szövege nem ismeretes. Lehet, hogy időfolytán még előkerül. Az örmény szöveg kritikai kiadásánál a tudós mekhi- tarista, mint csakugyan illetékes és hivatott egyén, fel- kutatta az örmény fordítás eredetét, történetét; s állításait mind elfogadhatjuk. Az eredeti görög szöveg címe kétség- telenül az lehetett: KoifÁi!a1g rov nay.uoLov ,Iwavvov. Cater- gian az eredeti görög szöveg nyomait véli fölfedezni sz. Epiphanes munkáiban,1 2 aki úgy látszik, hogy valami görög emlékiratra céloz, amely sz. János haláláról szólt s Cater- gian szerint ez lett volna az örmény szöveg eredetije. Szó- val, Epiphanes még ismerte a már azóta elveszett görög emlékiratot.3 A görög emlékirat szerzője valószínűleg Burrhus, az efezusi egyház diakónusa volt, aki mint szemtanú jelen volt sz. János halálánál. Ezt az örmény emlékiratot vagy helyesebben szólva annak görög eredetijét ezért tartom különös érdekűnek, mert nézetem szerint ez volt az oka annak a hiedelemnek, mely a csodákra hajló őskeresztény korban és a közép kor- ban is oly sokáig tartotta magát, hogy sz. János apostol nem halt meg, hanem csak alszik. Sőt damiáni sz. Péter már mint széles körben elterjedt hiedelmet hirdette azt is, hogy sz. János feltámadott azonnal halála után s a boldog- ságos Szűzhöz hasonlóan felvétetett az égbe.4 1 Desumptum est illud, originarie ex Bibliis Armeniis, in quo- rum calce ut plurimum pure ac sincere continetur. Dorm. b. Joan- nis 52 1. 2 I. m. 17. 1. Epiphanes ady. haereses 79. 3 I. m. 52. 1. ; az Epiphanesből vett idézet az örmény bevezetés 71. lapján. 4 »Pium est arbitrari, ut sicut de beata genitrice Dei creditur, ita etiam beatus Joannes iam resurrexisse probabiliter asseratur.«
