Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Nyőgér Antal: A tévedés mint házassági akadály

A TÉVEDÉS MINT HÁZASSÁGI AKADÁLY. 545 egyházi törvénykönyvben csak egy kánon sem, melyből azt lehetne kiolvasni, hogy az egyház ily tévedés okából a föltét- len, de praesenti kötött házasságot érvénytelennek Ítélte volna. Ellenkező azonban van és pedig sz. Ágoston szavai, aki így szól: »Ha valakinek magtalan felesége van, vagy rút testű, avagy tagjaiban nyomorék, vak, süket, sánta, vagy oly- féle, akit a benne székelő betegségek, nyavalyák és szenve- dések agyoncsigáztak, légyen bár ez az állapot oly borzasztó, amilyent elgondolni csak lehet, mégis (kivévón a parázna- ságot), lakjék vele és hitvesi hűséggel tartsa magánál nejét.«1 E szavakat sz. Ágoston mondja és a kánoni törvény- gyűjteményben fordulnak elő, amelyből adott alkalommal és előforduló esetekben ezeket a szavakat a kanonisták az egyébként törvényesen megkötött, de az ily fölmerült beteg- ségek miatt megtámadott házasságok érvényességének védel- mére igen-igen sűrűn idézik. Ugyannyira, hogy valahány- szór ily súlyos, gyógyíthatatlan nyavalyák miatt kérdés merült föl a házasság érvényes voltát illetőleg, a kánon- tudósok és a házasságvédők bizonyításaik közben elegen- dőnek találták, ha ezt a kánont egyszerűen odavetik és így szólnak ily esetekben: a házasság érvényes volta az egyházi törvény szellemében teljesen kétségen kívül álló, amint ezt a »Si uxorem« kánon bizonyítja. így lett e kérdés érdemében nevezetessé a közismere- tességű és a századok folyamán folytonosan idézett »Si uxorem« kánon; miért is ez a »Si uxorem« tiltakozik az ellen, mintha a házasság a gyógyíthatatlan betegség felől fönnforgó tévedésben érvénytelen volna. Ez érteti világosan azt, hogy e tévedés a kánonjog szerint nem házasság- bontó akadály. Legyen tehát bármiféle nyavalyában a hitvestárs, a másiknak tőle elválnia nem szabad, még ágytól, asztaltól 1 Can. 28. C. XXXII. Qu. 5. »Si uxorem quis habeat sterilem, vel deformem corpore, sive debilem membris, vel caecam, vel sur- dam, vel claudam, vel si quid aliud, sive morbis et doloribus lan- guoribusque confectam et quidquid (excepta fornicatione) cogitari potest vehementer horribile, pro fide et societate sustineat.« S. August, de sermone Domini in monte. Lib. 1. C. 32. Hittudom&nyi Folyóirat. 1903. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom