Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Nyőgér Antal: A tévedés mint házassági akadály
A TÉYEDES MINT HÁZASSÁGI AKADÁLY. (Vége.) Az arának más által történt teherbeejtettsógóre vonatkozó tévedés. Az első fejezet általánosságban tárgyalta a tulajdon- -sági tévedést, következnek egyes kérdések, amelyek, mint szintén tulajdonságokról szólók, részletes és tüzetes kifejtést sürgetnek abban a tekintetben, bogy ha ezek körül tévedés merül föl, vájjon ezek miatt érvénytelen lesz-e a házasság ? Ilyen mindjárt első sorban az, hogy ha a házasságra lépett férfiú, nejét, kit tisztának vélt, más által teherbe ■ejtettnek találja. Bontó kánoni akadály-e az e körül történt tévedés ? A katholikus egyház joga és folytonos gyakorlata azt feleli: nem. Az állapot, mely e tévedés folytán megvan, valóban nehéz helyzetet okoz a férjnek, kemény próbára teszi ennek a szívét. A protestáns törvény itt bontó akadályt lát, a a keleti schizma elválást enged, az államok polgári házas- ságot behozó törvényei elválasztanak az e körülményre nézve fönforgó tévedésben, a kánonjogászok közül többen e kér- désnél szinte fölsziszszennek, és óhajtó módba teszik gon- dolatjokat, hogy vajha nyilvánítaná ki az egyház az efféle tévedést is bontó akadálynak; de az egyház, hűen a tör- vény szelleméhez, e nehéz helyzetben is azt feleli: nem.
