Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Hám Antal: A goel és a vérboszú az ószövetségben
kényszerüljek téged a földhöz szegezni; mert nem emel- hetnóm föl arcomat Joáb bátyádra« (Kir. II. 2, 22.), mivel ennek, mint gőélnek hatalma alá esnék s őt kerülni volna kénytelen; de következménye volt az is, hogy végrehaj- tására az egész atyafiság ügyelt (Kir. II. 14, 7.), s közmeg- vetés sújtotta azt, aki gőéli kötelmét teljesíteni nem akarta. Hogy a gyilkosság megtorlása miért bizatott egy sze- mélyre, ennek oka mindenesetre a zsidók államéletének fejletlenségében keresendő, aminthogy más népnél is csak ott volt és van, mely a műveltség alacsony fokán áll. Két- ségtelenül törzsi szokás volt ez eredetileg, melynek elfoga- dására a kényszerűség vitte, hogy a közbiztonság fennáll- hasson s az egyesek élete megóvassék. Törzsi szokás volta mellett bizonyít, hogy Mózes már megtalálta a zsidóknál. Kitűnik ez a Gén. 34, 26. k. verséből, ahol olvassuk, hogy Jákob fiai, Simeon, Lévi és a többiek megölték Hémort és Szikemet »és feldúlák a várost a szeplősítés megboszulására«, melyet nővérükön, Dinár! ejtettek. Kitűnik továbbá az Exod. 21, 12. k.-ből, hol noha a gőélről nincs említés téve, de hogy kellett lennie, világos abból a körülményből, hogy a gyilkosnak városba kellett menekülnie, tehát valaki, a gőél, üldözte. A későbbi időből a Szentírás több példát hoz fel rá. így a Bírák könyve beszéli (8, 18. kk.), hogy Gedeon megölte Zebeét és Szalmanát, mert ezek kivégezték az ő atyafiait. »Hogyha megtartottátok volna őket, meg nem ölnélek titeket«, mondja nekik Gedeon (u. o. 19.), de így mint gőél kegyelmet nem adhatott. Joab, Dávid fővezére, megölte Saul fővezérét, Abnert »öcscse, Ázael vérének boszú- állásáért«. (Kir. II. 3, 27.) Zambri, miután Ela megölésével trónra jutott, kiirtatta Baazának, Ela atyjának összes házi- népét és minden rokonát és barátját (Kir. III. 16, 11.), nehogy t. i. ő essék nekik áldozatul. Természetes, hogy ez az egyesekre ruházott nagy hatalom visszaélésre is elég alkalmat adott. Gyakran meg- történhetett, hogy ártatlanokat sújtott a gőél hatalma, mikor nem lévén bizonyos a gyilkos személye felől, vagy gyanúját követte, vagy annak hitt, amit mondtak neki s így téve32 A GOBI- ÉS A VÉRBOSZÚ AZ ÓSZÖVETSÉGBEN. 497 Hittudományi Folyóirat. 1903.
