Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Szilvek Lajos: A test feltámadása

474

DR. SZIL VEK LAJOS.

igitur quaeramus, ubi sit gehenna, sed quomodo eam effugiamus. (Horn. 31. in epist. ad Kom.)

Nyilvánvaló mindezekből, hogy a mi hitünk »nem kapaszkodik, de nem is kapaszkodhatik betűkbe«. Ami pedig a theológnsokat illeti, azok nem »bezárt szemekkel csak befelé tekintenek«; ugyanis nyilt szemekkel kisórik a természettudományok, a csillagászat haladását, azonban nagyon természetes, hogy ilyen dolgokban első sorban a kinyilatkoztatott igazságok megértésére kell tőre- kedni. Mi nem azt keressük első sorban, hogy a természet rendes folyása szerint mi történhetik, hanem, hogy mit mond az Ur-Isten, ha épen természetfölötti módon váltja is be szavát, mivelhogy ami nekünk természetfölötti, az neki természetes. A vádat sokkal helyesebb retorsióval bizonyos természettudások ellen fordítani, akik egyszemű kyklopsok módjára mindig s kizárólag a természeti erőket látják, az Ur-Isten hatalmát azonban nem akarják tudó- másul venni, Ezekre csakugyan ráillenek az evangélium szavai: Tévedtek, nem tudván az írásokat, sem az Isten erejét. (Sz. Máté 22, 29.) Korunk életerején két veszedelmes féreg rágódik: a skepticizmus a kinyilatkoztatással és a fetisizmus a tudománynyal szemben. Ha e két nagy eretnekség csökkenőben lesz, helyre áll az örvendetes összhang hit és tudomány között.

Renan amaz állítását, hogy a vegytan, a csillagászattan és főleg az általános fiziológia oldja meg a lét, a világ, sőt az Isten titkának problémáit is, a hittudósokon kívül az elfogulatlan bölcselet és természettudomány is csak oly egyoldalú tévedésnek tekinti, amelynek a XIX. század második felében dühöngött természettudományos szellemirány meg- adja ugyan magyarázatát, a tévedés nagyságának kimenté- sére azonban mit sem lehet felhozni elfogadhatót. A theoló- giának úgymint a filozófiának, a bölcseletnek úgy mint a természettudománynak megvan a maga sajátos, elidegenít- hetetlen tárgya és módszere, amit bármily gyakran üssék is fejüket fel határvillongások, csak elfogultság vagy rossz- akarat vehet tagadásba.