Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Szilvek Lajos: A test feltámadása

466

DK. SZILVEK LAJOS.

igazságokat, e mellékes körülmények lehetetlensége magától elesik, tekintettel Isten bölcsességére és az emberi nem akkor leendő rendkívüli állapotára.

Hol van az ég, hol van a pokol, kérdi továbbá Flammarion. Meglepően kotnyeles kérdések, mintha bizony számadásra vonhatnák a Szentleiket, hogy mórt nem elégíti ki a Szentírásban az akadékoskodó, profán lelkek illetlen, gyerekes kíváncsiságát. Azt egyáltalán nem szükséges tudni, hogy hol vannak, csak arra kell törekedni, hogy az egyikbe belejuthassunk, a másikat pedig Isten kegyelmével elkerül- hessük. Hogy hol van a mennyország és a pokol, az bizony nagyon alárendelt kérdés, minthogy e két fogalom első sorban állapotot és csak aztán jelent helyet, amit nem egy- féleképen lehet értelmezni. Különben futólag megjegyzem:

Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt ember érzéki és itéletbeli csalódás következtében nagy, kék- színű, lelapult borítónak (akár a sajt felett az üvegtakaró) tartja az égboltozatot. Ugyanez a latin coelum, görög y.o/.ov jelentése is szóelemzósileg, a firmamentum kevésbbé találó értelme mellett. A borító elnevezés különben a filo- logusuk bizonyítása szerint sok más nyelvben is fellelhető, aminek természetesen az a magyarázata, mert az érzéki képzet megelőzi az emberi megismerésben az elvont fogalmat, és ennek az adaequat szóbeli kifejezésében igen gyakran fedezhetők fel amannak nyomai. Az ég, a mennyország jelenti a földöntúlit, a természetfölöttit (Chinában), a csilla- gokat, a felsőbb lények, Isten (Ju-pi-ter és sub diu) lakó- helyét. És ha a Szentírás írja: coeli coelorum, vagy beszél a harmadik, hetedik mennyországról, hát ez pluralis maies- taticus és climax, amely nyomosabban fejezi ki a boldog- ságot és ennek magasabb fokaira utal.

Egyébiránt Flammarion olvasói felcsaphatnak valamely dogmatikai kézi vagy tankönyvet, s meglelik a megnyug- tató választ. Itt van pl. a pompásan magyarra fordított

államok; de nem támadhatnának fel mind anélkül, hogy valamit ne vesztettek volna; mert nagyon sok moleeula szolgált egymásután több testnek. (Urania.)