Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A test feltámadása
456 DE■ szír,VEK LAJOS. nyas lények megszabadulnak bürökjüktől, fellebbennek a légkörbe, kogy ott egy új phönix évet, vagyis a mi gyorsan mozgó bolygónknak két évszázadát éljék át. Egy másik égi test lakóinak szemei messzebb látnak, mint a mi legjobb látcsöveink, idegrendszerük egy üstökös elhaladásánál megrezeg és villanyos úton oly dolgokat fedeztek fel, aminőket mi a földön sohasem fogunk meg- ismerni. E lények szárnyai felett levő szervek kezek gyanánt szerepelnek, melyek sokkal ügyesebbek, a mieinknél. Könyv- nyomtatás helyett az események közvetlen fényképeit és a szóknak phonetikus megrögzítését bírják. Egyébként csak tudományos kutatásokkal foglalkoznak, vagyis a természet tanulmányozásával. Az emberi élet legnagyobb részét fel- emésztő három szenvedélyt: a szerencse hajhászását, a poli- tikai becsvágyat és a szerelmet nem ismerik, mert az életben semmisem kell nekik; mert sem nemzetközi válasz- falak nem léteznek, sem kormány formával nem bírnak; és mert hím-nők. Nem lehet ezek után azon csodálkozni, hogy pl. a Mars lakója egyebek mellett imigyen sajnálja le a föld- gömbnek nevezett sárteke lakóit: A földi ember olyan kis állat, aki egyrészt nem érzi a gondolkodás szükségét, miután még a lélek függetlenségével sem rendelkezik, másrészt szeret verekedni és merész módon alkalmazza az erőszakot az igazság helyett. Az emberek esznek, isznak, rabolnak, gyilkolnak és nem gondolkoznak. Sőt a nekünk ellenséges exact tudományok mesés feltevései és beigazolt tételei a fejlődés, a haladás mindenek fölött uralkodó gondolatközpontja körül szintén szolgáltat analógiákat a test feltámadása mellett. Itt van pl. az anyag elpusztíthatatlansága. Minden atom örök életre van ren- delve, csak a földi anyagvilág koronája, az emberi test lenne arasznyi létre kárhoztatva? A napok és bolygóik, a naprendszerek eltűnnek és megújulnak, a mérhetetlen világok, sírok és bölcsők közterülete, csak az emberi test lenne sírjában örök halálra kárhoztatva? A szervetlen anyagba életet lehelt a Teremtő; az emberi test életelve
