Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
366 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. ami a zenét, különösen az orgonát illeti, tanulását ugyan kötelezővé tenni nem lehet, nehogy a komoly tanulmányoktól, ami első' kötelességük, elvonassanak a nevendékek, de akik már tanulták, vagy arra különös hajlamot éreznek, azoknak megengedhető, hogy magukat gyakorolják és tökéletesítsék. Ezekben a helyes alapelvek le vannak téve. Kötelező tárgygyá nem tehető a papneveldében a zene, de másrészt kívánatos, hogy a papság a zenéhez értsen, azért aki külö- nős hajlamot érez, önszorgalomból tanuljon orgonáim, aki már tud, tökéletesítse magát. A másik alapelv, hogy a pap- neveidében tisztátalan, érzékies, erotikus, triviális, kicsapongó zenének absolute nincs helye, ellenben a komoly, tiszta, klasszikus, vagy nemesen szórakoztató zene szívesen látott vendég, főkép az eminenter egyházi hangszer, az orgona, és harmonium játék művelése mindenképen előmozdítandó. A hazai papneveldékben e tekintetben két szélsőség szokott előfordulni: néhol a zenélő növendéket gyanús szem- mel nézik, mert a zenét a világiasság jelének tartják; másutt túlságos szabadságot adnak, semmit sem törődnek vele, hogy mit játszanak. Mindkét szélsőség helytelen, mert a komoly és nemes zenenem disqualifikálja a papjelöltet; viszont ha ellenőrzik a nevendékek olvasmányait, könyvjegyzékét bekö- vételik, tudni kell, hogy a tisztátalan zene még veszélyesebb, mint a tisztátalan olvasmány. Ezt megtűrni durva paeda- gógiai hiba, mert a zene nagyobb hatást tesz az emberre, mint bármely más művészet vagy olvasmány. De másrészt kívánatos, hogy minél több pap értsen a zenéhez, mert ezt ma minden művelt embertől elvárják. Továbbá, mert a pap kell hogy legyen a templomi ének ellenőre, irányítója, vezetője, és e feladatának jobban meg- felelhet, ha ért a zenéhez. Végül a zene a legjobb, leg- nemesebb szórakozási eszköz. De a paphoz természetesen mindig csak a nemes, ideális zene illő. Az ő hivatása az érzékiség szolgálatába szegődött és ezzel önmagát meg- gyalázó zene kizárásával a tiszta, a nemes zenét művelni, védeni és terjeszteni. Ezen elvhez már a papneveldében szigorúan ragaszkodni kell. Annyival inkább, mert manapság
