Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Babura László: A böjtről
248 DR. BABURA LÁSZLÓ. böjt idejének. »Statuimus, ut septem hebdomadas ple- nas ante sanctum pascha omnes clerici in sortem Domini vocati a carne ieiunent.« (Can. 3. Dist. IV.) De eltekintve attól, hogy itt csak a papokról van szó, a jogtudósok is általában nem ismerik el e canon eredetiségét. A VIII. század előtt ismeretlen volt, mert különben nem rendelkez- tek volna épen ellenkezőleg egyes tartományi zsinatok.1 A keleti egyházban, vagy határozottabban szólva Kis- Ázsiában más rend uralkodott. Ott u. i. a vasárnap mellett még soká a szombat is ünnepi jelleggel birt és azért a nagybőjti időszakba eső szombatokon és vasái'napokon nem is bőjtöltek. Hogy tehát a böjt maga e miatt meg ne rövi- dűljön, már hét héttel előbb kezdtek bőjtölni és így az ő böjtjük 36 vagy 36!/־ napot foglalt magában, mint a nyugati egyházban. Hogy azonban az Űr Jézus példájára tényleg 40 nap szenteltessék a böjtnek, N. Gergely pápa elren- delte, hogy a nagyböjt addig is szokásos első nagybőjti vasárnap előtti szerdán vegye kezdetét, a hamvazó szerdá- val. Az így nyert 4 nappal a nagyböjt is tényleg 40 napos böjtté vált.2 E kétféle böjti renden kívül más nem igen volt isme- retes, és ha Socrates mégis másképen van meggyőződve, akkor ez nyilván tévedés. 0 ugyanis azt állítja, hogy a böjt tartamára vonatkozólag a különböző egyházakban különböző volt a szokás. »Azok — úgymond, — kik Rómában laknak, husvét előtt három héten át szakadatlanul bőjtölnek a vasár- és szombatnapokat kivéve. Azok ellenben, kik Illyriát, egész Achaiát és Alexandriát lakják, hat héten át bőjtölnek és ezt a böjtöt quadragesimának nevezik. Mások ismét az eddigiektől is eltérő szokást követnek, amennyiben a husvét előtti hetedik hétben kezdenek bőjtölni és ezek is quadra- gesimának nevezik e böjtöt. Csodálatosnak tűnik fel nekem, hogy mi okból nevezik mindnyájan e böjtöt quadragesimá- nak, holott a napok számában nem egyeznek meg egymással.« 1 L. Binterim i. m. V. b. 35. 1. a Can. 16. De Cons. Dist. Y.
