Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Babura László: A böjtről
A BÖJTRŐL. 241 Irenaeus az általános szokásokról beszél, már pedig a super- positio mindig a szigorúbb böjtölés módja volt és inkább csak egyes aszkétáknak volt szokásuk, semmint egész egy- házaknak. S ha némelyek, miként Liemke, Linsenmayr és mások az alexandrai Dionysus püspöknek Basilideshez inté- zett levelére hivatkoznak, melyben ez világosan a super- positióról szól és tartamára vonatkozolag 4 és 6 napot emlit husvét előtt, — akkor erre azt feleljük, amit Irenaeus is mondott, hogy nagyon különbözők voltak a szokások a különböző egyházakban, következőleg Dionysus csak az alexandriai egyházban dívó szokást említi, Irenaeus pedig a lyoni egyházban dívót. Említett két író legmegfelelőbbnek tartja a Yalesius és Grabe szövegmagyarázatát, akik a Tsaaapáxovxa-t a wpa?- sál kötik össze és az előbbiektől egészen függetlenül fogják fel, vagyis, hogy voltak, akik egy, két sőt több napot szén- teltek a böjtnek; voltak továbbá olyanok, kik 40 órán át nem vettek magukhoz semminemű ételt. E szerint Irenaeus mitsem szólna a több napon át bőjtölőknek bőjtölési mód- járói és utóbbit csak mint valami rendkívülit említené fel. Későbbi, de nem kevésbbó fontos a IV. században ólt Eusebius történetíró tanuságtótele. Téved ugyan, mikor az egyptomi therapeutákat a Marcus evangélista tanítványaival és ezek utódaival azonosítja, de mégis fontos az ö tanúság- tétele annyiban, amennyiben ezeknek a therapeutáknak böjti disciplináját egészen összhangzónak mondja a saját korabeli keresztény böjttel annyira, hogy ép azért is tartja őket keresztényeknek. Szerinte pedig Philo azt írja róluk, hogy a nap lemente előtt semmit sem esznek, semmit sem isznak. Némelyek csak három nap múlva gondolnak az evésre, sőt némelyek annyira elmerülnek elmélkedésükbe, hogy csak hat nap múlva vesznek magukhoz táplálékot. De kivált a Megváltó szenvedése idején buzgón gyakorolják magukat a virasztásban, böjtölésben, a Szentírás olvasásában, szent énekek éneklésében és az önmegtagadás különböző nemeiben, mint pl. hogy szalmán alusznak, bort nem isznak, hanem csak vizet, kenyeret sóval és izsóppal. Mindebből látnivaló, mily 16 Hittudományi Folyóirat. 1903.
