Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A pápaság az egyház alkotmányában
18 DR. SZILVEK LAJOS. világ Szaharájában, légy üdülésünk és életadó tanításod for- rásából oltsd el lelkünk sóvárgó szomjúságát! Egy igazi nagy szellemi tekintély ingadozó korunk legnagyobb szűk- ségletét képezi. Hogy a szofisták hipotézisei között eliga־ zodjék az értelem. Hogy a csábító elméletek dacára meg ne inogjon az erény áldozatra kész szeretete. Hogy a bru- tális erő által elnyomott lelkek meg legyenek bosszulva az igazságnak félelem és minden regard nélkül való hirdetése által. Olvassátok el pl. XIII. Leo pápa csodás körleveleit; figyeljétek csak meg, mint száll síkra a hamis eszmék ellen, amelyek pusztító bacillus gyanánt akarják megmételyezni a társadalom szenvedélyektől meggyöngült, ellenállásra kép- télén szervezetét; olvassátok el, hogy miként harcol az erősek szívtelen despotizmusa, a gyöngék türelmetlen lázon- gása ellen; figyeljétek meg, hogy páratlan tisztelettel kör- nyezett tanítói székéről irgalmas szamaritánus módjára mint igyekszik gyógyító balzsamot csöpögtetni a társadalom min- den oldalon tátongó sebeibe; szívleljétek meg a bullák intő, korholó, figyelmeztető, esdő, szerető hangjait, amelyek a tagadott igazság hirdetését, a meggyalázott erény dicshim- nuszát, az eltiport méltányosság megboszulását képezik: és könnyű lesz belátnotok, hogy ilyen vigasztalást a szenvedő emberiségnek csak az Isten, csak Krisztus mérhetetlen sze- retete készíthetett! Megígérte sz. Lukács evangéliumában, meg is adta a történelem tanúbizonysága szerint. Mikor sz. Péterben a pápaságot teremti meg, így szól az Úr: íme a sátán megkívánt titeket, hogy megrostáljon mint a búzát. De én imádkoztam éretted, hogy meg ne fogyatkozzék a te hited, és te megtérvén, erősítsd meg atyádfiáit. Hogy a hit és vele szoros összefüggésben levő igazságok tanításában soha meg ne fogyatkozzék, tévedés vagy habozás soha meg ne tántorítsa, azért imádkozik Krisztus és ez az imádság olyan fároszi világosságot áraszt az egyházra és a figyelő egész emberisége, amelyet ki nem olthat a téveszmék és szenvedélyek zúgó zivatara, amely egyedül képes béka- lauzolni a nyugtalan elméket és a háborgó szíveket a biz- tos révpart csendes kikötőjébe . . .
