Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Irodalmi értesítő

200

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Az is furcsa, sőt zavaró, hogy a szerző csak a Vulgata német fordítását közli s mégis általában a Vulgata latin szavait magyarazza a jegyzetekben; minek következtében az olvasó vagy kénytelen a latin Vulgatát is maga elé teríteni, vagy pedig a közlött német szöveget gondolatban latinra vissza- fordítani. A sok szórövidítés is zavaró.

Nagyon helyes azonban, hogy a szerző a szent szöveget nem a fejezetek szerint, hanem a tartalom gondolatkeretei szerint osztja fel. Ismeretes ugyanis, hogy a fejezetekre való felosztás a Bibliában nem a szerzők műve, hanem csak a középkorban eredt és sokszor hibás.

Ami a magyarázatok tudományos értékét illeti, a szerző feladatát általában jól oldotta meg. Magyarázatai a tudomány színvonalán állnak, világosak és a viszonylagos teljesség mellett is rövidek. Érvelései általában meggyőzök; de előnyére válnék, ha ritkábban használna hypothesiseket. Az sem ártott volna, ha a szerző a divatos protestáns és rationalista felfogásra többször és bővebben reflektált volna.

Mindent összevéve, e könyv jelentékeny műve a katholikus kommentár-irodalomnak. S midőn az egész válla- latot örömmel üdvözöljük, kívánjuk, hogy a megjelent és megjelenendő kötetek minél szélesebb körben elterjedjenek és segítsenek a Bibliának — nemcsak a szónoki és asceti- kus, hanem, fájdalom, néha a dogmatikus irodalomban is lábrakapott - felületes és tudománytalan magyarázatait kiküszöbölni.

Budapest. Dr. Székely István.

Paul Sabatier. Floreium S. Francisci Assisiensis. Paris. Fischbacher. 1902. Ára 3 frcs 50.

A Fiorettinek az eredetije. Hogyan, hát a Fioretti eredetileg nem olaszul van írva? nem bizony: az olasz nép legkedvesebb könyve az Actus S. Francisci 76 fejezetéből 53-nak az olasz fordítása ez a Fioretti di 8. Francesco, mely eddig csak az olaszul tudóknak volt hozzáférhető, a latin