Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A pápaság az egyház alkotmányában
A PÁPASÁG AZ EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁBAN. 15 II. konstantinápolyi szerint Agathóban sz. Péter nyilatko- zott meg. Az egyház köztudata, ősrégi hagyománya szerint a római püspök sz. Péter utódja a törvényes primátusban. Ha nem tudnók, hogy nincs theologiai tétel, amelynek igaz- ságát már kétségbe ne vonták volna, egyszerűen érthetetlen lenne, hogy egy ennyire szembeszökő történeti jog felett lehetséges a vitatkozás. Csakhogy amily fontosságú intéz- mény az egyházban a primátus, annyira alkalmatlan is az sokaknak. És ha tekintetbe veszszük ádáz ellenségeinek számát az egymást követő korszakokban; ha látjuk, mint buktak el a leghatalmasabb birodalmak; ha figyelembe veszszük, hogy pretenziós vetólytársai: a moszkovita, az anglikán, a konstantinápolyi érsek mily korlátolt, mennyire megnyirbált joghatósággal rendelkeznek: a pápa egyetemes fennhatóságát, ennek isteni Ígérettel biztosított szakadatlan fenmaradását erkölcsi csodának kell tartanunk a történet- ben. A világesemények apró eszközök a Mindenható keze- ben fensőbb céljai megvalósítására. A római birodalom meg- alakulása természetes tényező az egyház elterjedéséhez; a világbiró birodalom fővárosa lön székhelye sz. Péter utó- dainak, akikre minden ember kormányzása bízatott Krisztus szavaiként: Neked adom a mennyország kulcsait: legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat. A szárkázmus szálló igéje szerint kevés bölcsességgel kormányozzák a világot, parva sapientia regitur mundus. Tényleg azonban valamely nemzetet jól kormányozni olyan feladat, amelyhez minden egyéb adomány helyett az égből könjmrgött le segedelmet egy kis népnek az a fejedelme, akit a történet a »bölcs« előnévvel tisztelt meg Salamon- ban. A pápa azonban nemcsak legfőbb kormányzója, téve- déstől ment tanítója is a kereszténységnek, sőt az egész emberiségnek. Az evangélium biztosít bennünket a felől, hogy sz. Péter személyében a római püspök az egyház feje és tanítója, aki gondolkozik és oktat; hogy őérte imádko- zott Krisztus, hogy megerősítse társait, hogy rábízta a lel- kék legeltetését szentségben és igazságban. Ha tehát ex cathedra beszél, azaz: ha minden hívők pásztoraként vala-
