Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
112 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. a megmondhatója. Mert némelyik azt hiszi, sohasem elég a gyér- meknek, amit kap és nap nap után tömik. Hidd el, jobb volna neki mértékkel adni, mert ez egészséget és hosszú életet szerez. Ha gyermekedet mértékre szoktatod, ételben italban egyaránt mértékletes marad. Ami a bögrébe először kerül, az adja meg hosszú időre szagát. Azért szoktassátok és fegyelmezzétek gyér- mekeiteket jól, mert a szokás néha fölözi a természetet. Ha a gyermek már korán lopásra szokott, más gyermekét elveszi vagy elcseni, suhints mindjárt végig rajta a vesszővel és el ne engedd neki, vigye vissza helyére. Semmivel sem lehet jobban leszoktatni a lopásról vagy rablásról és az illetlen beszédről. Mert ezt csak egy lépés választja el a tettől. Mint igaz tényt hallottan, hogy nyolc éves leányzó szökött meg valakivel. Azért lássátok el őket, ha ilyesmiről beszélnek és ne fektessétek őket együvé, a fiút és a leányt, mert vajmi korán tele vannak csalafintasággal, és az ördög sem alszik, hogy minél hamarabb tőrbe ejtse őket. —- »Berthold testvér! Mily korúnak kell a gyermeknek lennie, bog}־ képes legyen a főbűnökre ?« Hidd el, nem állapíthatom meg pon- tosan. A szerint, ki-ki minő szemes. Néha nyolc éves gyermeknek jobban felnyílott a szeme, mint a tizenkét évesé. Azért nem állapíthatom meg másként, mint ahogy kinek-kinek az eszejárása nyílt. Azért, ti uraságok mind egyetemesen: a Mindenható Isten szerelmére, neveljétek gyermekeiteket, hogy ne legyetek oka lelki és testi romlásuknak ! »Oh, jaj, Berthold testvér! én nagy gonddal nevelem gyér- mekemet, de ha nem akar szót fogadni! mindent megkisérlet- tem, amit csak lehetett és tehettem, és még sem nevelhettem jól.« — Lásd, te Isten és a világ előtt ment vagy az ő hibá- jától; ha megteszed magad részéről, amit tehetsz, nem vagy felelős. Az okos és erős Adámnak két fia volt, egyik jól nevel- kedett, a másikat nem vala képes megfékezni. Adám ö kegyelme oly okos volt, hogy mindennek nevet adott, és minden okossága sem volt elegendő, fia mégis gyilkos lön. Noé apánk ! kegyelmed- nek minden szentsége mellett oly fia nevelkedett, aki atyjának mezítelenségét kigúnyolta. Abrahám atyánk! minden okosságod mellett is elfajzott gyermeked. Ugyanazt mondom vala Izsák apánkról, az okos férfiúról, mert fia falánk lön. Dávid atyánk, minden okosságod kárba veszett, fiaid egyike elfajult olyannyira, hogy tenéked alig volt előtte biztonságod. Ily esetben te mentve vagy, ha gyermeked nem akar szót fogadni, akár fi legyen, akár leány. De ha nem akarod fegyelmezni, akár szeretetböl, akár kényeztetésből, akár restségből, akár helytelen érzületből, a te lelkeden szárad, ha gonoszát művel és felelős vagy érette Isten előtt, mint a kolostorfö a maga rendjéről. így vetnek a gonosz
