Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 79 Pearson, a XII. századot megelőző időből való; ő a halott Krisztus képének tartja: az arcvonások a végső óra fájdal- mát tükrözik vissza és a szemek csukvák; azt hiszi tehát, hogy ez nem azonos Veronika képével, hanem az eltemetett Krisztus képe volna, mely a szemfedólre lenyomódott. A sz. Péter templomában lévő ezt a képet άχών-nak vagyis az eredeti képnek tartották mindig. A XII. és XIII. században összefüggésbe hozták a Veronika-hagyománynyal. De itt ellentmondás volt a kép és a legenda, valamint más sudariumok közt, mint például a római Santo Silvestro in Oapite templomban levő kép között, melyen Krisztus élő és dicsőséges képe látható. Az eltérés kiegyenlítésére a rajzolók — miniatores — kik sz. Veronika litániájához készítették a kézirati díszítéseket, elkezdték ábrázolni a szenvedő Krisztust, ami a XV. századtól fogva általánossá válik. Pearson ezt azokkal a képekkel igyekszik bizonyítani, amelyek Krisztust a Veronika legendával összeköttetésbe hozzák. Ezt azonban a történelem nem igazolja egészen. Mindenekelőtt mi sem bizonyítja, hogy a vatikáni kép a holt Krisztust ábrázolja, mert a csukott szemek nem bizonyítanak mást, mint hogy a szemek ösztönszerűleg be szoktak csukódni, ha valamely tárgy közelükbe ér s így érthető, hogy Krisztus szemei is bezáródtak, mikor Verő- nika letörölte az Üdvözítő arcát; de az isteni ábrázat kigyult, fényessé lett 1849-ben és két ürességet mutatott a szemek helyén. Ami az arc fájdalmas kifejezését illeti, ez igen természetesnek látszik, ha a Megváltó állapotára gon- dőlünk, amidőn Veronika az irgalmasság eme cselekedetét művelte. Azonfelül ez a hagyomány a XIV. század végénél jóval korábbi kútfőkben is előfordul. így Péter szerpap már■ 1137-ben ír a kendőről, melylyel Jézus megtörlé arcát s melyet azután Rómába vittek Tiberius alatt. Ezt ugyan hozzá lehet számítani a hagyomány fönnemlített harmadik áramlatához. De már a Petit Saint-Graal című kézirat kizár min-
